Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tö... - FRANCZ REZSŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1770 Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Francz Rezsőnek, aki az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításával kapcsolatosan ismerteti a bizottság álláspontját. Francz Rezső képviselő urat ille ti a szó. FRANCZ REZSŐ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A bizottságunk megtárgyalta a T/3864. számon benyújtott, az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosítá sát célzó törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokat. A kormány módosító javaslatainak a célja az eredeti törvénymódosítási szándékok: szektorsemleges szabályozás, arányosabb közteherviselés, a járulékfizetési szabályok kiját szhatóságának csökkentése, megszüntetése, változatlan fenntartása mellett a meghatározott foglalkozási csoportok járulékfizetési kötelezettségeinek a mérséklése. Itt a munkaviszony melletti vállalkozók, pedagógusok, munkavállaló egyetemisták dolgaira kell gondolni, illetve a helyzetük figyelembevételére a teljesítés feltételeinek a meghatározásánál, például a mezőgazdasági őstermelőknél. A másik cél a végrehajtás során felmerült problémák megoldása, a kis összegű kifizetések kezelése, egyéni járulékalapból való kivétele, és a személyi jövedelemadó törvény 69. §a szerinti természetbeni ellátásoknak, a szakmunkástanulók utáni járulékfizetésnek a meghatározása. Tisztelt Képviselőtársaim! A hétvégi futárpostával minden képviselőtársam megkapta a T/3864/29. szám ú ajánlást, melynek első részében található a költségvetési bizottság által támogatott kilenc módosító javaslat. Ebből a 8. számú javaslatot a kormány nevében nyilatkozó pénzügyminisztériumi tisztségviselő nem támogatta - erre még a későbbiek folyamán viss zatérek. További huszonkét javaslatot a bizottság sem támogatott. A kormány előterjesztéséhez képest a módosító javaslatok egy része a járulékalap szűkítésére irányult: ezek általában támogatást nem kaphattak, mivel az az ellátás szűkítését is jelentette v olna. Másrészt a társadalombiztosítási alapok mintegy 97 milliárdos hiányának megszüntetése miatt volt szükség az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetésére. Ezért a '96. évi általános szabályokhoz való visszatérésre általában nincs mód. Az elmúl t évben kialakított szabályok széles körben ismertté váltak, de minden részletkérdés nem kapott elég figyelmet, így azok gyakorlati alkalmazásakor vetődtek fel különböző problémák. A felvetett gondok egy része a hiányos tájékoztatás következményéből adódó félreértés. Másrészt kétségtelen, hogy a társadalombiztosítási járulékok kulcsának általános csökkenése mellett ez évben az 52 000 forint/hó alatti bruttó keresetek esetén a közterhek emelkedtek a munkáltató által fizetendő módon. A Munkaerőpiaci Alapból bizonyos feltételek fennállása esetén igényelhető támogatás a foglalkoztató többletköltségeinek egy részét teszi csupán visszaigényelhetővé, tehát teljes kompenzációra nem számíthatnak. A módosító javaslatok egy része az egészségügyi hozzájárulás megfizeté si kötelezettségének oldására, illetve annak későbbi megfizetésére irányult. Itt térnék vissza a 8. számú módosító javaslatra, amely a költségvetési bizottság javaslata, és nem élvezte akkor a kormány támogatását. Mint ismeretes, az előttünk lévő törvénymó dosító javaslatok benyújtásának közvetlen kiváltó oka a mezőgazdasági őstermelők demonstrációja volt. Ezek az események ráirányították a figyelmet a mezőgazdaság általános problémájára, az alacsony jövedelmezőségi szintre, az igen nagyfokú költségérzékenys égre, ebből következően a legális mezőgazdasági foglalkoztatók által fizetett alacsony bruttó jövedelmekre. A statisztikai adatok szerint ez 1996ban nem haladta meg a 28 000 forint havi bruttó jövedelmet. Így is 7,2 százalékkal csökkentek a mezőgazdasági halászati szektorban foglalkoztatottak reálbérei. A különböző érdekvédelmi szervezetek szektorsemlegességet követelnek; ilyen értelmű petíciót már többször juttattak el a házelnök úrhoz. Ugyanakkor az ő helyzetük, illetve a kormánynak és a törvényhozásnak
