Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tö... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1767 Közérthetőbb megfogalmazá s indokolt az önfogyasztás költségelszámolása tekintetében, különös tekintettel arra, hogy az 50 ezer forintos összeghatárú, egyszerűsített elszámolás lehetősége félreértésre és - sajnos - tudatos torzításra is alkalmat adott. A javaslat szerint a bor érté kesítéséből származó bevétel 4 millió forintos összeghatárig minősül őstermelésnek. Az elfogadott módosító indítvány szerint az őstermelői kedvezmények igénybevételének további feltétele, hogy az értékesítés kizárólag kifizető, felvásárló szervezet részére történjen. Ennek indoka a forgalomba hozott borok minőségének védelme az adózás sajátos eszközeivel is. Az áfakompenzációs felár szempontjából a mezőgazdasági tevékenység javaslat szerinti fogalma úgy módosul, hogy a saját előállítású termék eseti jellegű értékesítésének összeghatára 100 ezer forintról 250 ezer forintra nő. A mezőgazdasági termelőket érintő szabályokon túl fontos hézagpótló rendelkezést tartalmaz az a módosító indítvány, amely a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadózá sával összefüggő kiegészítés. Az indítvány szerint 1997ben év közben is lehetséges e tevékenységet végzőknek a tételes átalányadó választása, és így az 1997ben fizetővendéglátásból származó jövedelem után a választás előtt esetlegesen befizetett, levont jövedelemadóelőleg összege beszámít az éves tételes átalányadó összegébe. A fizetővendéglátás szabályairól szóló kormányrendelet várhatóan áprilisban elkészül, ezzel megnyílik a lehetőség a tételes átalány választására. Módosításra került a törvényjavasla t üzemanyagárra vonatkozó rendelkezése is. Eszerint a törvényben meghatározott fix üzemanyagár választható módon minden esetben alkalmazható. A költségvetési és pénzügyi bizottság és a kormány álláspontja között ellentét csak az őstermelői igazolvány kivál tása során szükséges nyilatkozat tartalma tekintetében volt, illetőleg van. A költségvetési bizottság azt az indítványt támogatta, mely szerint a nyilatkozat részletesebb legyen, mint a kormány által javasolt, szerepeljenek abban a gazdaság konkrét adatai - földnagyság, művelési ág, állattartásra használt épületek stb. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kívánom, hogy tisztán szakmai szempontból a gazdaság adataira való nyilatkozattétel nem kifogásolható, hiszen éppen az őstermelők érdekeit szolgálja az, hogy c sak a ténylegesen gazdálkodók élvezzék az adózási kedvezményeket, és a közvetítő kereskedelmet és a borhamisítókat ebből kizárjuk. Fontosnak tartom ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy a kormány most is képviseli a korábbi tárgyalásokon tett ígéretét, fig yelemmel a gazdálkodók bizalmatlanságára és aggályaira. A kivételes és sürgős tárgyalás szabályai viszont sajnálatos módon nem teszik lehetővé a költségvetési bizottság döntésének külön, újólagos elbírálását. Ezért ismételten aláhúzom: nem áll a kormányzat szándékában a bejelentő nyilatkozatok alapján bármiféle vagyoni típusú adóztatás kezdeményezése, ilyen gondolatok még a József nádor téren sem merülnek fel. (Taps a kormánypárti oldalon.) Tisztelt Ház! Az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátáso król szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is számos korrekciót kezdeményez. Így a kizárólag egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók esetében 1997re visszaállításra kerül az 1996. december 31éig érvényes szabály, miszerint a társadalombi ztosítási járulék fizetésénél az egyéni járulékkal egyező felső plafon érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a kizárólag egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók esetében a 39 százalékos tbjárulék fizetésénél felső határként havi 99 000, napi 3300 forint érv ényesül. Emellett az egyéni vállalkozónál olyan szabályozást javasolt, miszerint a társadalombiztosítási járulék alapja az előző naptári évben elért, e tevékenységből származó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőz ő hónap első napján érvényes minimális bér 50 százaléka legyen. Hasonlóan a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjánál olyan szabályozás érvényesül, miszerint a tbjárulék alapja a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 50 százaléka. Mindemellett a törvényjavaslat azt is kimondja, hogy olyan esetben, ha valakinek többes vállalkozási jogviszonya van - például főállású egyéni vállalkozása mellett több gazdasági
