Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - Dr. Rapcsák András és Csépe Béla (KDNP) - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Milyen érdekeket szolgál valójában a villamosenergia-ipar privatizációja?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter:
175 mértékben emelkedik. Az áremelés 85 százaléka, évente közel 50 milliárd forint a külföldi irányítású társaságokba kerül. Változatlanul folyik a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság privatizálásának előkészítése. Az alaphálózat külföldi tulajdonlása gátolná a nemzeti érdekű rendszerműködtetést, és meghiúsítaná a nemzetközi villamosenergiakereskedelemben való előnyös részvételünket. A privatizáció folytatásával a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság megfelelő tőkeerő nélkül az ellátás biztonsága érdekében szükséges erőműépítkezéseket sem tudná érdemben befolyásolni. Így persze illúzió a kormány erőműrendszerlétesítési terve. Kérdéseim: miért engedték át a kis ebbségi külföldi tulajdonosoknak a privatizált társaságok teljes irányítását? Ki fog itt ebben az országban erőművet építeni? Ki és hogyan garantálja a törvényben előírt ellátási kötelezettséget? Miért kellett a lakosságot túlterhelve árat emelni, ha annak haszna nem a hazai rendszer fejlesztését, hanem a tőkekivitelt szolgálja? Hogyan valósul meg a törvényben előírt legkisebb költségű villamosenergiaszolgáltatás? Milyen érdekeket szolgál valóban ezek után a villamosenergiaipar privatizációja? És végül: f elismertee végre a kormány, hogy ezt a fajta kiárusító privatizációt azonnal abba kell hagyni. Miniszter asszony, várom válaszát. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szó t Csiha Judit miniszter asszonynak. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem először kerül ez a kérdés a parlament elé. Emlékeztetni szeretnék akár az ezzel kapcsolatos vitanapra, vagy a privatizáci ó lebonyolítása óta eltelt időben a napirend előtti felszólalások, azonnali kérdések, interpellációk, kérdések sorára. Ez helyes is, hiszen ez egy fontos kérdés. A képviselő úr által megfogalmazott hat kérdésre szeretnék válaszolni. Ebben talán benne fogla ltatik az egész kérdéskörről kialakított álláspontom is. A villamosenergiaipari társaság privatizációjáról szóló '94ben elfogadott kormányhatározat egy kétütemű privatizációt irányzott elő, amelynek első fázisában kisebbséget értékesítünk, és második fáz isában opciós joggal biztosítottan kerülnek az új tulajdonosok egyszerű többségbe. Ez indokolja az úgynevezett menedzsmentjogok átadását, ami nem a teljes körű irányítást jelenti, hanem a többségi jogokhoz fűződő irányítási jogosítványt. Ez valamelyest kev esebb a teljességnél. Ennek az volt a magyarázata, hogy végső célként a stratégiai befektetők kerüljenek tulajdonosi pozícióba azoknak a fejlesztéseknek a megvalósítása érdekében, amire a forrást ők fogják biztosítani. A második kérdésre: ki fog itt erőműv et építeni, és ki és hogyan garantálja a törvényben előírt ellátási kötelezettséget, ha a piacról az MVM kiszorul, erre azt tudom válaszolni, hogy önök előtt van a kormány jóváhagyásával elkészített program, ami az erőműépítési elképzeléseket tartalmazza 2001ig, illetőleg 2010ig. Az új tulajdonosok és a befektetők kezdeményezésére több helyen is előrehaladott stádiumban van az erőműépítés engedélyezése, közöttük éppen az ön által is említett egyik vállalatnál, a bükkábrányi erőműnél. (15.20) Ezen túl épí tési engedéllyel rendelkezik a bakonyi, a kazincbarcikai erőmű, az újpesti, a debreceni, az algyői, az inkei, a litéri, a sajószögedi, a csepeli erőmű bővítése. Ez összesen mintegy ezer megawatt bővítést jelent, amire a befektetői szándékok ilyen előrehala dott megvalósítási stádiumban vannak. A harmadik: miért kellett a lakosságot túlterhelve árat emelni, ha annak haszna nem a hazai rendszer fejlesztését, hanem a tőkekivitelt szolgálja? Az áremelés konstrukciója és annak kötelezettsé ge ugyancsak egy 1994ben elfogadott törvényi előíráson alapul, mely szerint az áraknak fedezniük kell az indokolt költségeket, és fedezetet kell nyújtaniuk a hosszú távú fejlesztéshez szükséges nyereségre is. A '97. január elsejével hatályba lépett árak e nnek megfelelően kerültek megállapításra, melynek lakossági tehercsökkentő technikái részben kidolgozottak, részben kidolgozás alatt állnak. Egy mindenképpen január elsejével hatást gyakorol