Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
1721 szükséges pénzügyi forrásokat. Történt ez egy időben padláslesöpréssel, majd szocialistább időkben a mezőgazdasági állami támogatások lassú elvonásával. 1997ben a mezőgazdasági terme lőkre kirótt társadalombiztosítási adóterhek révén a földművelésügyi miniszter vette célkeresztjébe a magyar parasztságot. A Kecelen, Kiskőrösön, HajdúBihar, Csongrád megyében állított úttorlaszok, feltételezem, megfelelő módon jelzik a koalíciós kormányn ak, hogy a mezőgazdaságot a társadalombiztosítási adóterhek kivetésével sem tudják tönkretenni, földjének elhagyására és a mezőgazdasági termelés feladására kényszeríteni a kisparasztot. A Független Kisgazdapárt hétéves parlamenti működése során következet esen küzdött a parasztság földhöz jutásáért. Az előző kormányzattal való szakításnak is az egyik legfőbb oka volt, hogy nem merték következetesen felvállalni a vidék ügyét. Kisgazda nyomásra földhöz jutott ismét a paraszt, de a paktumot kötő kabinet magára hagyta a parasztságot. Hitellel, adókedvezményekkel, állami támogatásokkal nem támogatta meg az új gazdákat. (20.20) Az elmúlt évtizedekig állami tulajdonban lévő magyar kereskedelmi bankrendszert sem irányította oly formában, hogy a mezőgazdaság hitelezé sére alkalmas, alacsonyabb kamatozású, a termelés biológiai alapjaihoz illeszkedő, hosszabb lejáratú hitellehetőséget teremtsen. Az éppen tízéves fennállását ünneplő kétszintű bankrendszer ünnepi szónokai éppen arról feledkeztek meg számot adni, hogy a Mag yar Nemzeti Bank a monetáris irányítás legkülönbözőbb eszközeivel olyan befolyást gyakorolt a kereskedelmi bankokra, hogy az agrárszektor hitelezése még véletlenül se kerüljön hitelkihelyezési politikájuk homlokterébe. Szomorú tény az is, hogy maguk a kere skedelmi bankok ügyfélkapcsolataik alakításában mindössze pénzügyi betétgyűjtési színterükké tették a vidéki lakosságot és a mezőgazdasági termelőket. Pénzt nem adtak a mezőgazdaságba, csak az onnan megtermelt szerény jövedelmeket gyűjtötték össze, hogy fe lelőtlen bűnös vagyonkezelői magatartással az új gyárigazgatók hatalmának megszilárdítása érdekében kihitelezzék. (Sic!) A hitel megtérülésének elmaradása miatt bekövetkezett infláció terheit pedig ismételten a mezőgazdasági népesség nyakába akarták varrni . Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a felszólalásom elején is utaltam rá, a Kisgazdapárt üdvözli azokat a törekvéseket, amelyek a földhöz jutott mezőgazdasági termelők hitelhez juttatását szorgalmazzák. Azonban tisztelettel kérem, hogy ezen előterjesztett tö rvény formájában hangzatos jelszavak mögé bújva ne kívánják megtéveszteni a magyar parasztot és a kisgazdákat. Önök azt gondolják, elhiszem, hogy önök a magyar parasztságot önzetlenül segíteni akarják? Dehogyis! A földet akarják, az ősi jussot akarják elve nni a magyar paraszttól. Olyan bankot állítanak be a törvénybe, ami például 85 százalékban külföldi kezekben van. Ami nem sikerült Rákosinak, azt most egy bankkal gondolják átjátszani a multinacionális befektetőknek. A Kisgazdapárt mindig azért küzdött, ho gy a külföldiek ne vásárolhassanak termőföldet. Ezt a nagyobbik kormányzópárt is megszavazta. Egy olyan bankkal, amelyet ugyan Magyarországon bejegyzett a cégbíróság, de 85 százalékban külföldiek tulajdonában van, a külföldiek könnyűszerrel megszerezhetik a paraszttól a magyar földet. Ha majd egy év múlva ismét emelik az adóterhet, egykét értékesebb földterületre kiadnak jelzáloghitelt, a közgazdasági körülmények változnak, és a paraszt nem tudja időben visszafizetni a hitelt. Ekkor a 85 százalékos külföld i tulajdonnal rendelkező jelzáloghitelben érvényesíti majd a jelzálogjogát, és a külföldi elveszi a földet a paraszttól. Mi végeredmény? Mintha a külföldi kezébe adtuk volna, mert hiszen külföldi tulajdonban álló jelzáloghitelbank nem magyarnak számít, ha nem idegennek. Tisztelt Országgyűlés! A Kisgazdapárt mindent megtesz a mezőgazdasági népesség boldogulásáért. Azonban ez a törvény az előterjesztés formájában csak a parasztság kisemmizéséhez, földről való elkergetéséhez biztosít jogi kereteket. Ezt én nem támogatom. Kihangsúlyozom még a törvénytervezet csalárd voltán túl azt is, hogy a magyarországi földpiac kialakulatlan. Sok helyütt a kormányok tehetetlensége miatt a földnyilvántartási rendszer nem alkalmas a tulajdonosi viszonyok
