Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes álta... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
1708 Ami a kisebbségi törvény módosítását illeti, itt átfogó viz sgálatra van szükség, amiként erről Vastagh miniszter úr beszélt, de úgy ítélem meg, hogy közepes méretű módosításra - az alapszerkezetet nem felülvizsgáló törvénymódosítás az indokolt. Annyit kell ebben a kisebbségi törvényben módosítani, amennyit az élet diktál. 1993ban, mint említettem, nem volt precedens, nem volt gyakorlati példa előttünk. Most már vannak gyakorlati tapasztalatok. Nem lehet egy absztrakt spekulatív modellből kiindulni, mert ha megvizsgáljuk, akkor azt kell mondani, hogy a jelenlegi he lyzetben a magyarországi kisebbségek számára nem a jogi keretek azok, amelyek szűkek, hanem inkább az önszerveződő tevékenység képessége. De ezzel senkit nem akarok esetleg megbántani, pusztán szeretném jelezni, hogy nem a jogi keretek szűkössége az, tehát az 1993as törvény igenis széles jogosítványokat adó, alapvetően egy jó törvény. Ami a törvénymódosítást illeti, a kisebbségek országos önkormányzatai ezt igénylik, a települési önkormányzatok igénylik, és több ellenzéki párt is nyilatkozott erről - többe k között expressis verbis a Fidesz képviselője is , hogy ők is fontosnak tartják még ebben a ciklusban a módosítást. Szeretném jelezni Kovács képviselőtársamnak, hogy ne aggódjon, mert ő még nem volt itt az előző parlamenti ciklusban, ezt együtt dolgoztuk ki, némi részem volt benne, és együtt fogjuk kidolgozni, miként erről miniszter úr is beszélt. Tehát szó sincs arról, hogy a szociálliberális kormány bármiféle ármánykodással próbálná a kisebbségi törvényt módosítani. Egyetlen igazi adóssága van az Ország gyűlésnek és a kormánynak - és bármennyire is keserű hallani ezt ellenzéki oldalon , hogy a kormány a kormányprogramból mindent végrehajtott, egyetlen adóssága van: a parlamenti képviselet. Mellesleg, ha ellenzéki képviselőtársaim némileg méltányosabbak l ettek volna, vagy alaposabban tájékozódtak volna, akkor ezt a beszámoló szövegéből is megtudhatták volna. A parlamenti képviselet ügyét az egykamarás parlamenti képviseleti rendszerben kell megoldani és abba kell beilleszteni, azon logika mentén, amelyet a Szocialista Párt valamennyi képviselője támogatott 1993ban, az előző kormány idején, a választójogi törvény módosítása kapcsán. A választójogi törvény ezen módosításának logikája mentén - döntően az akkori kormány általunk is támogatott törvényjavaslatár a építve - kívánjuk még ebben az évben benyújtani a választójogi törvény módosítását, hogy megoldást találjunk a kisebbségek parlamenti képviseletére. Ezért szeretném jelezni, hogy itt a kormány magá nak szabe feladatokat. Igen, a kormány szab magának feladatokat. Szeretnék néhány dologra reagálni ezzel kapcsolatosan, tisztelt képviselőtársaim. Szerettem volna a polémiát elkerülni, hogy a kormány tevékenységével kapcsolatosan nem emlegettem, pedig eml egethettem volna: nem hiszem, hogy különösebben erkölcsi és politikai alapja lenne az MDFKDNPkisgazda kormány képviselőinek arra, hogy bármiféle szemrehányást tegyen. Sosem mondtam el ebben a Házban, a nyilvánosság előtt sem, hogy 1994 nyarán úgy vette á t a szocialistaliberális kormány, hogy az önkormányzati törvény módosításával és az önkormányzati választásokkal kapcsolatosan a kisebbségekre vonatkozóan egy árva sor, még egy halvány koncepció sem állt rendelkezésre. Vagyis a sír széléről ez a kormány h ozta vissza a kisebbségi törvényt, és most, uraim, nem beszélhetnénk semmiféle önkormányzati modellről, hiszen nem lennének sem helyi, sem országos kisebbségi önkormányzatok. (Taps a kormánypártok soraiból.) Nem öröm ezt elmondani, de a polémiát nem kormán yzati oldalról kezdtük, hölgyeim és uraim! És tény, hogy úgy vettem át a tárca nélküli miniszter úrtól, hogy semmi nem volt ezzel kapcsolatosan. A másik megjegyzésem: nagyon merem remélni, hogy ellenzéki oldalról nem savanyú a szőlő, hanem annak örülnek, h ogy ez a modell működőképes, és ha döccenőkkel is, mégiscsak működik az a törvény, amelyet közösen hoztunk létre. Merem remélni, hogy csak az ellenzéki helyzet mondatja ki, bár szerettem volna, ha megpróbáltak volna olyan konstruktívak lenni, mint amilyen módon mi, szocialista képviselők a kisebbségi törvény kidolgozásakor, 1990 és 1993 között megpróbáltunk tevékenykedni.
