Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak

1997. március 18 (254. szám) - Halda Aliz (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Szándékában áll-e a belügyminiszter úrnak törvénymódosítást kezdeményezni az autólopások ügyében?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HALDA ALIZ (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:

1577 átalánynak a bevezetése - elképzelhető, hogy talán egyesek megdöbbennek - nem kevesebb, hanem több a

dóbevételt fog jelenteni a költségvetésnek. Köszönöm szépen.

(Taps a bal oldalon.) Halda Aliz (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Szándékában

álle a belügyminiszter úrnak törvénymódosítást

kezdeményezni az autólopások ügyé

ben?" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes)

: Köszönöm. Halda Aliz asszony, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője, kérdést kíván

feltenni a belügyminiszternek:

"Szándékában álle a belügyminiszter úrnak törvénymódosítást

kezdeményezni az autólopások ügyében?" címmel. Megadom a szót Halda Aliz képviselő asszonynak. HALDA ALIZ (SZDSZ)

: Tisztelt Miniszter Úr! Köztudott, hogy hazánkban az autólopások száma fájdalmasan nagy, míg a

tolvajok kézrekerítésének és az ellopott kocsik visszaszerzésének aránya re

ndkívül alacsony. Tudom, a kérdéskör bonyolult és szerteágazó, és a rendőrség sikeres munkáját sok körülmény

nehezíti. Ezek közül egyet tennék most szóvá: "a jármű önkényes elvétele" elnevezésű tényállást - Btk. 327. § , amelynek lé

te tapasztalatom szerint mindenkit irritál, mert nem fér össze a józan

ésszel. Arról van szó, hogy ha a rendőrség elfogja az autótolvajt, az védekezhet azzal - s a legtöbben

természetesen meg is teszik , hogy ő nem lopta a kocsit, csak kölcsönvette, ideig

lenesen óhajtotta

használni. A rendőrség dolga ezek után nem kevesebb, mint hogy megcáfolja ezt az állítást és

bebizonyítsa, hogy az elkövető jövőbeli szándéka igenis a lopás volt, vagy kölcsönvette ugyan, de

bankrabláshoz kellett volna neki. Ezek után ért

hető, ha a további eljárás - hogy úgy mondjam - lendületét veszíti. Nincsenek adataim arra vonatkozóan, hány esetben voltak kénytelenek a rendőrök a rajtakapott

tolvaj cselekményét ilyen gyöngéd kímélettel kölcsönvételnek nevezni; hányszor döntöttek úgy,

h

ogy az üggyel nem érdemes tovább foglalkozni; hány ilyen ügy került egyáltalán bíróság elé, és

milyen ítéletek születtek. Talán a Belügyminisztériumnak vannak adatai. Azt kérdezem tehát a miniszter úrtól: szándékában álle törvénymódosítást kezdeményezni e

bben a kérdéskörben? Azért volna ez fontos, mert ez egyike a félreérthető jogszabályoknak, amelyek a

lakosságot arra az elhamarkodott következtetésre késztetik, hogy a jog a bűnözők pártján van.

(Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes)

: Köszönöm. A kérdés

re Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter

: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselőnő! Mindenesetre talán azért próbáljunk

abban maradni, hogy a jog nincs a bűnözők pártján, bár néha kétségkívül ez a látszat ke

letkezhet - így van ez a jármű önkényes elvitele tényállás tekintetében is. Én nem kívánom ezt magyarázni itt a

parlamentben, mert nekem is gondjaim vannak ezzel a fajta szabályozással. Ha én nem találom ott a

gépkocsimat, ahol hagytam, akkor az én szempon

tomból szinte mindegy, hogy önkényesen elvitték

vagy ellopták, minden valószínűség szerint nem fogom tudni használni. Ugyanakkor persze az is

tény, hogy a tényállásnak meg kell maradnia, hiszen abban az esetben, ha ezt törölnénk a Btk.ból, és