Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 18 (254. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1520 ELNÖK (dr. F üzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Raskó György képviselő úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is Pető Ivánnak szeretném mondani (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Nem erre kell reagálni!) , hogy ha körülnézek a teremben, akkor arányosan többen vagyunk itt ellenzéki képviselők, mint kormánypártiak. (Közbeszólások a kormánypárt soraiból: Erre nem lehet reagálni! - Dr. Kertész Zoltán: Ez házszabályellenes! Csak Medgyasszay felszólal ásához lehet szólni!) De valójában Medgyasszay László napirend előtti felszólalásához csatlakoznék. Az a véleményem: nagyon igaza van abban, hogy a konszenzusteremtés ideje, sajnos, nem most tavasszal van, talán korábban kellett volna kezdeni. Két dolog va n, amiben nem látok konszenzust. Az egyikért egyértelműen a kormány a felelős, tisztelt Kis Zoltán államtitkár úr: ez pedig a nemzeti agrárprogramnak azon igen lényeges eleme, amiben a kormányon belül nincs konszenzus, ez pedig a hosszú távú elkötelezettsé g. Akkor lehet egy agrárágazat fejlesztési programját elkészíteni, és a termelők - akár egyéni, akár csoportos formában történik is az - akkor tudnak hosszú távú döntéseket hozni, ha az a támogatási rendszer is hosszú távú elkötelezettséget jelent. Régóta probléma ez. Sajnálatos módon a Pénzügyminisztérium és a kormány nem igazán állt ki e mellett a koncepció mellett. A másik dolog: addig, ameddig nincs egyezség, legalábbis a konszenzusra bármiféle hajlam, hogy milyen birtokpolitikát szeretne Magyarország a mezőgazdaságban, addig szintén nincs sok értelme, hogy bármiféle nemzeti agrárprogramot kidolgozzunk. Úgy gondolom, hogy nekünk az Európai Unió közös agrárpolitikájához kell többékevésbé igazodnunk - Magyarország számára a későbbi tárgyalások során ez sz inte a legfontosabb és legkényesebb kérdés lesz , ott pedig a családi vállalkozásokon alapuló árutermelő mezőgazdaság az, amit kifejezetten segítenek és támogatnak. Azt hiszem, ezen az alapon, ha a kormány és a kormánypártok elfogadják, hogy Magyarországo n is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ilyen irányban kellene haladni, akkor az ellenzék biztos, hogy hajlamos és képes lesz arra, hogy ezen a területen konszenzus is szülessen. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Surján László frakcióvezetőhelyettes úr, Kereszténydemokrata Néppárt, "Törvényelőkészítés a kormányzati ciklus utolsó évében" címmel. Megadom a szót. DR. SURJÁN LÁ SZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen az előző napirendi vita az előjátékának is tekinthető annak, amit mondani akarok. Valóban, nincs konszenzuslégkör, de megítélésem szerint konszenzuskényszer van. S ha ezt a kényszert az érintette k eljátsszák, akkor történelmi felelősséget játszanak el. Ez a konszenzuskényszer bizonyos értelemben évek óta itt van, de a kormányzati ciklus végén egészen más jelleggel jelenik meg. Arról van szó ugyanis, kedves képviselőtársaim, hogy ma már nem nagyon lehet kétség a tekintetben, hogy 1998ban egy új kormány áll föl. (Dr. Szabó Zoltán: Merthogy mindenképpen új kormány áll föl!) Azok a törvények, amelyek most hozódnak, azoknak a végrehajtása már mások feladata lesz. Ilyen helyzetben mit tehet a kormány? T eheti azt, hogy megpróbál népszerű intézkedéseket tenni, hogy feledtesse a korábban okozott sok keserűséget - a pénzügyminiszter nyilván nem ok nélkül beszélt a politika fellazulásának veszélyeiről nemrégiben. Teheti a kormány azt, hogy avval javítja a pol itikai légkört, hogy szakmai törvényeket terjeszt elő, amelyeknél könnyű megteremteni a többoldalú támogatást - erre is volt példa. De a megegyezés útjára kellene kényszerítsen az a
