Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VANCSIK ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár:
1501 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! A mai késői estén megpróbálok egy kicsit rövid lenni, de mindenképpen megállapítható az, hogy a vizsgálóbizottság mandátuma elégséges jogosítványokat biztosított az alapos tájékozódáshoz. A bizottság elnökének az IKMhez megküldött, a tárgyra vonatkozó kérdéseir e minden esetben a lehető legrövidebb időn belül részletes válaszokat adott a minisztérium, illetve az igényelt dokumentumokat is a rendelkezésére bocsátotta. A vizsgálóbizottság kihelyezett, az IKM épületében tartott üléséhez a feltételek biztosítottak vo ltak, az igényelt felvilágosításokat személyesen is megkapták a képviselő urak. A bizottság munkáját a minisztérium segítette, ami természetesen a feladata volt. Rögzíthető az is, hogy a Miniszterelnöki Hivatal által végzett vizsgálathoz képest a bizottság alapvetően új megállapításokat nem hozott. A vizsgálat tárgyát képező témával összefüggésben az orosz államadósságra vonatkozóan kíván a minisztérium kiegészítéseket tenni. Egyértelműen le kell szögezni azt, amit a jelentés elmulaszt, hogy az eredetileg 1 milliárd 700 millió dollár értékű adósság több mint 60 százalékának törlesztése már megtörtént. A jelentés ellenben helyesen, a tényeknek megfelelően sorolja fel azokat a törlesztési módozatokat, amelyeket orosz részről vállaltak. Ezek között szerepel a g épipari termékek szállítása is, amely lehetőségről mint egyedüli, szabadon hozzáférhető importról - hiszen ezen kívül csak a haditechnika jöhetett szóba - az IKM 1995 januárjában nyilvánosan két alkalommal tájékoztatta az érdekelteket. Nem az adósság érték esítéséről volt szó, hanem az adósság kezelésével összefüggő importlehetőségekről. Egyszerűbben szólva az a lényeg, hogy ahhoz, hogy az áru értékesíthető legyen, kell egy orosz szállító, egy magyar importőr és kell piaci értékesítési lehetőség. Ezt olyan c égek és vállalkozók vállalták, akiknek mindkét piacon megvoltak a kapcsolataik és természetesen információik. Fontos tudni azt is, hogy az IKMnél száznál több cég jelentkezett, amelyből tárgyalási engedélyt 56 kapott. Ebből mindössze 12 jutott el a szerző déskötésig, de nem azért csak ennyi, mert másnak nem volt lehetősége, hanem mert a többiek nem tudták projektjüket az előírt feltételeknek megfelelően kidolgozni. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a jelentés jobb érthetőségét és a feltárt problémák sza kszerű bemutatását, ezáltal pedig egy sor félreértés kiküszöbölését szolgálta volna, ha a mellékletben szereplő véleményeket is bedolgozták volna az anyag véglegesítése során. Engedjenek meg ennek illusztrálására egy példát! A vizsgálóbizottság jelentésébe n is szó van arról, hogy a tárcaközi bizottság három cég esetében az eredetileg elfogadott árfolyam csökkentéséhez hozzájárult. Ez kényszerű lépésként következett be, és erről dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter úr levélben tájékoztatta a bizottság elnökét, reagálva a vizsgálati bizottság jelentésére. Ebben szó szerint a következőket írja: "A három vállalkozás az orosz államadóssággal összefüggő, magyarországi vizsgálattal kapcsolatos nyilatkozatok, megnyilatkozások kapcsán jelezte, hogy a korábban elképzelt árfolyamot alacsonyabb, a normatív szintre kénytelen változtatni. Ennek okát abban jelölték meg, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság működését övező médiakampány során orosz partnereik is tudomást szereztek a kormány árfo lyamlimitjéről." Ennek következtében orosz részről csökkentették az elfogadásra előterjesztett autóipari projektek finanszírozási mértékét és a cégek a megkezdett törlesztés megvalósulási fokát is szem előtt tartva kérték a változtatást. A körülményeket mé rlegelve döntött úgy a tárcaközi bizottság, hogy elfogadja a cégek kezdeményezését. Az orosz adósságtörlesztés jelenlegi helyzetéről a következőket szeretném elmondani: A mintegy 980 millió dollár értékű adósságra a magyar fél a hazai elszámolásra vonatkoz ó szerződések alapján 1 milliárd 80 millió dollár értékben jelentett be vásárlási szándékot az orosz pénzügyminisztériumnak 1996 szeptemberében. Ebből az orosz pénzügyminisztérium idáig 570 millió dollár értékre igazolta vissza, hogy kész a szállításokat m egvalósítani. A fennmaradó 410
