Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP):
146 ezért, és nemcsak azért, mert ez olcsóbb. Egyszerűen azért, mert a gyermek felkészítése az életre így teljesebb. A másik, amit kifogásolunk - és e zt nagyon súlyos dolognak érzem , az az, hogy a finanszírozásról szóló fejezet részletezi, hogy az állami költségvetés és az önkormányzati szerepvállalás és - bizonyos esetekben, amikor ez lehetséges - a gondozási díj a forrása ennek a rendszernek. Én is szeretném megismételni azt, amit egyik képviselőtársam megfogalmazott, hogy nem kaptunk arra adatokat, hogy nagyjából mibe kerül ez az egész. Egy törvényt meghozni komoly munkával lehet. Az lehet jó is, de ha források híján nem megfelelő, nem a jogalkotó s zándékának megfelelő a végrehajtás, akkor nem túl sokat ér az egész. Lukovics Éva képviselőtársam azt mondta, hogy az önkormányzatok kőkemény szerepvállalására van szükség. Ebben neki elvben igaza van, csak szeretnék valamit itt most megkérdezni; ez pedig a következő. Vannak olyan országrészek, ahol nemcsak a lakosság, hanem az önkormányzatok is szegények, még szegényebbek, elnyomorodottak. Vannak konszolidált körülmények között, jó anyagi biztonsággal működő önkormányzatok. Nincs ebben a törvényben garanci a arra, hogy akkor is legyen forrása ennek a munkának, ha az önkormányzat ezt a kőkemény szerepvállalást nem olyan könnyen vagy egyáltalán nem tudja vállalni. Kérdezem én akkor: nem az fog történni, hogy egyáltalán nem lesz mindegy, hogy hová születik a gy erek? Általában sajnos így is van. De próbáljuk meg ezt ellensúlyozni egy olyan törvénnyel, amire egyébként joggal büszkék az előttem szólt képviselőtársaim is, sok helyütt én magam is. Úgy gondolom, kicsit farizeusok maradunk, ha ez a törvény enélkül szül etik meg. A biztonságos ellátás lehetőségét kell megteremteni. Bizonyára nem vagyok egyedül, aki hallottam a rádióban azt az egyébként iszonyú hírt, hogy BácsKiskun megyében hivatásos nevelőszülőket kényszerült az önkormányzat elbocsátani, apellálva a tis ztességükre. Tudniillik nem adták vissza a gyerekeket, hanem fizetés nélkül tovább gondozták. Ez több, mint amorális. És ha nem teremtjük meg ebben a törvényben azt a biztonságot, hogy ilyen helyzet ne álljon elő, hanem legyen garanciája annak az ellátásna k, akkor azt hiszem, a szép szavakat el lehet mondani, de szégyellhetjük érte magunkat. Az átmeneti rendelkezések adnak bizonyos mozgásteret arra, hogy ez az átmenet zökkenőmentesen történjen. Nem érzem egészen jónak ezt. Ugyancsak hiányosnak vagy talán ki s aggodalomra okot adónak tartom az örökbefogadás családjogi törvényben megváltozó rendelkezéseit. Szerettem volna nyomát találni annak, hogy talán a magyar jog meg tudja teremteni annak a - sok ország jogrendszerében szintén hiányos - helyzetnek a feloldá sát, hogy az örökbefogadási eljárás minden biztosítékadás mellett is lehetőleg gyors legyen. Gyorsnak kellene lennie, mert az volna a kívánatos, ha a kisgyermek még csecsemőkorban örökbefogadó szülőkhöz kerülne és nem hároméves korában, amikor már pszichés en sérült; olyan sérüléseket szenvedhet, amelyeket legjobb örökbefogadó szülői gondoskodás mellett sem biztos, hogy felnőtt korára ki tud heverni. Ennek a megoldásán kellene elgondolkodni, hogy meglegyenek a megfelelő jogi biztosítékok, de ezen belül a leh ető leggyorsabb lehessen az eljárás. Kérem szépen, az indokolás tartalmaz két mondatot, amelyek - ha nem tudnám, hogy egyébként mi van a törvényben és mi van az életben - nagyon tetszenének nekem. Az egyik mondat az, hogy a javaslat kiinduló eleme a család több irányú támogatása. A másik mondat pedig az, hogy egy hosszú távon fenntartható, családi típusú nevelésre orientált rendszer kialakítását helyezi előtérbe a javaslat. Tessék ezt összevetni azokkal a kifogásokkal, amelyeket az előbb mondtam. Ha azok a kifogásolt részek módosításra kerülnek, megtörténik bennük az a változtatás, amelyet a Néppárt képviselőcsoportja indítványozni fog, akkor én azt hiszem, el lehet mondani, hogy valóban családközpontú ez a törvény. De ahhoz, hogy ezt elmondhassuk, egy kérdé st még tisztázni kell.
