Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
1448 most a Kisgazdapárt mondja azt, amit '92'93ban az SZDSZ mondott. Ha nem is minden tekintetben igaz ez, de kétségtelenül az SZDSZ álláspontja az volt, hogy nem fér össze az európai irányú változásokkal a határ őrségnek ez a szerintem is a múltból örökölt jogállása, ennek fenntartása, hogy ebben sokkal nagyobb szerepet játszanak begyepesedett hagyományok vagy szervezeti érdekek, mint a valóságos rendészeti vagy honvédelmi érdek. Az is igaz, amit az SZDSZnek időn ként mostanában a szemére szoktak vetni, hogy az SZDSZ volt az a párt, amelynek a kezdeményezésére és törekvései alapján az alkotmányba egyértelműen bekerült az, hogy a határőrség fegyveres erő, amely egyúttal rendészeti feladatokat is ellát. Azt gondolom, talán érdemes felidézni az akkori szituációt. Nyilvánvaló, hogy az SZDSZ akkor - tehát amikor a honvédelmi törvény előkészítése folyt - azért javasolta, s tartotta igen fontosnak ezt az alkotmánymódosítást, mert szükségesnek tartotta - és ebben az értelem ben ma is szükségesnek tartja , hogy a határőrség alkalmazására vonatkozóan azok az alkotmányos korlátok létezzenek és működjenek, amelyeket a fegyveres erőknek békeidőben való alkalmazására az alkotmány tartalmaz. Tehát ne fordulhasson elő az, hogy bárme ly kormány parlamenti felhatalmazás nélkül, a minősített helyzet alkotmányos meghirdetése nélkül a határőrséget mint fegyveres erőt a belső rend helyreállítására használja fel. Mert valóban ez az, ami diktatórikus lépés. De ez egyáltalán nem jelenti azt, h ogy akkor vagy most az lett volna a véleményünk, hogy a határőrségnek fegyveres erőnek kell maradnia. Egész röviden azt gondolom, hogy az a véleményünk, a határőrség rendészeti szerv, amelynek a jogállása és a funkciója lényegében a rendőrségével azonos és akár egységes vezetés alatt, akár két külön vezetés alatt voltaképpen rendőri, rendészeti szervként kellene működnie a határőrségnek. (18.30) Abból, hogy a törvény fenntartja ezt a kettős jogállást, számos olyan furcsaság következik - ezt tulajdonképpen b izonyos fokig a határőrség védelmében mondom , olyan helyzetek következnek, amelyek a határőrség számára okozhatnak problémát, nehezen megoldhatóak. A szolgálati törvény elfogadásakor azt mondtam - elnézést, hogy magamat idézem : ezt a törvényt elsődlege sen, szinte kizárólagosan a Honvédelmi Minisztérium készítette elő, annak ellenére, hogy a szolgálati törvény hatálya legalább fele részben, de inkább nagyobb részben olyanokra vonatkozik, akik nem a Honvédelmi Minisztérium állományába tartoznak, hanem els ősorban a Belügyminisztériuméba, továbbá a Pénzügyminisztérium vagy az Igazságügyi Minisztérium állományába. Ennek ellenére a törvény beterjesztője és előkészítője a Honvédelmi Minisztérium volt, és ez nyomott is hagyott a törvényen. Most ellenkezőképpen k ell megjegyeznem - és ezt már megtettem azon a hétpárti egyeztetésen is : ezt a törvényt a Belügyminisztérium készítette elő. Ennek következtében igen csekély módon, igen kevéssé jelent meg benne a határőrség fegyveres erőkénti léte, a honvédelmi alkalmaz ása. Persze erre azt lehet mondani, hogy minden ezzel kapcsolatos kérdést a honvédelmi törvény rendezi. Én azonban kételkedem ebben. A törvény számomra tulajdonképpen nem világítja meg, hogy mik azok a szabályok, amelyek a határőrség honvédelmi felkészítés ét irányítják - ha már ez a szerintem alapjában véve hibás helyzet fennmarad, hogy a határőrség megőrzi a kettős jogállását , mi az, ami a dolog honvédelmi részét irányítja. A törvényben nincs intézkedés arról, hogy hogyan történik az a bizonyos átaláren delés például háború esetén. Lehet, hogy erről a védelmi terv tartalmaz szabályokat. Azt gondolom, ez egy olyan jelentőségű dolog - egy nagy fegyveres szervezet egyik napról a másikra, egyik óráról a másikra, hirtelen más felügyelet, más irányítás alá hely ezése , hogy a parlamentnek jogában állna, hogy a törvény elfogadásakor ezzel a kérdéssel is szembenézzen, és erről a kérdésről is döntést hozzon. Ugyanez a helyzet általában a határőrség honvédelmi feladatokra való felkészítésével. Egyetlen hely van, ame ly a belügyminiszter ilyen jogosultságára utal. A törvényjavaslat egyik szakasza azt mondja, hogy a belügyminiszter intézkedik a határőrség magasabb harckészültségbe való helyezéséről.
