Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
1441 pont: a személyek élet- és vagyonbiztons ágát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására." Azért nem értem, hogy miért tették bele, mert ha ezt a rendőrségi törvény alkalmazzák a rendőr ségnél, akkor, kérem, a kormány önállóan alkalmazhatja. (17.50) Azonban ha ezt alkalmazni akarják a határőrségnél, annak már, kérem, nagyon szigorú alkotmányos gátjai vannak! Ugyanis mit ír elő az alkotmány 40/B § (2) bekezdése? Olvasom: "A fegyveres erőke t az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos c selekmények esetén, az alkotmány rendelkezésének megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő." Tehát miről van itt szó? Ha a rendőrségi törvény 58. § bármelyik említett két pontjára a hat árőrséget alkalmazni kívánnák, akkor kérem, a következő alkotmányos gátak vannak: Először: az Országgyűlésnek ki kell hirdetni a szükségállapotot. Másodszor: az Országgyűlésnek dönteni kell a fegyveres erő felhasználásáról, de csak akkor, ha úgy észleli, h ogy a rendőrség erre nem elegendő. Igaz, valaki azt mondhatja, hogy a köztársasági elnök úr is jogosult ezt megtenni. Így igaz. Így van. De mögötte ott van egy alkotmányos gát! Mégpedig az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, amely szükségállapot idején köt eles állandóan ülésezni, és ha azt látja, hogy a köztársasági elnök úr helytelenül döntött, azaz felülbírálja a döntését, akkor kérem, azonnal felfüggesztheti ezt a kiadott utasítást. Nos, tisztelt képviselőtársaim, így állunk ezzel a rendőrségi törvény al kalmazásával. De olvashatnám az 59. §t is, amely a tömegoszlatásról szól. Tehát ebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy a kormány önállóan az adott helyzetben a határőrségnek egy raját sem alkalmazhatja, mert alkotmánysértést követ el. A másik pél da olyan, amit már tavaly is - ha jól emlékszem, tavaly márciusban volt előzetes megbeszélés, már akkor is - feltettem. Mégpedig úgy szólt, hogy mit keres két akciószázad a Ferihegyi repülőtéren. Én most nem tudom, hogy ott vane, vagy nincs ott, de a péld a szempontjából nem is érdekes. Ugyanis a kérdés úgy merül föl: ha a Ferihegyi repülőteret fegyveres banditák szétverik, a kormány akkor sem használhat föl az ott lévő két akciószázadból még egy rajt sem. Mert tessék, az előbb fölolvastam az alkotmányos gá tat! Kérdésem tehát, amire majd választ kérek, hogy miért tették bele a törvényjavaslatba a rendőrségi törvény 58., 59. §át, ha egyszer nincs lehetőség a határőrség alkalmazására a kormány által önállóan, és miért nem elégedtek meg az alkotmány pontos meg fogalmazásával. Ezt a kérdést azért is teszem fel, mert a fegyveres erők alkalmazása - és itt Kónya képviselőtársamnak mondanám, ha itt lenne - nem bizalmi kérdés. Ezt pontosan és félreérthetetlenül szabályozni kell. Azt azért úgy hiszem, elhiszik, hogy én hiszek a belügyminiszter úrban, sőt nem mondok újat, ha azt mondom, hogy hiszek a kormányban is. De azért annyira már nem, hogy az alkotmány ellenében kizárólagos jogot adjak a fegyveres erők alkalmazására, és majd amikor alkalmazták, velem tudassák, hogy mit csináltak, mint ezt megtette 1941ben Bárdossy. (Egy közbeszólásra reagálva:) Igen, az is lehet. Velem Magyarország XX. századi történelme és története mondatja, hogy képviselő előtt, legyen az kormánypárti képviselő, legyen az ellenzéki képviselő, ne m lehet olyan megbízható kormány, köztársasági elnök, miniszter, amelynek és akiknek a kezébe olyan jogot adnak, hogy önállóan döntsenek a fegyveres erők alkalmazásáról. A döntés csak itt születhet meg, a parlamentben, még csak nem is egyszerű vagy nem is olyan minősített többséggel, hogy a jelen lévő képviselők többségével, hanem a megválasztott képviselők többségével, úgy, ahogy ezt az alkotmány helyesen
