Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - Eskütétel - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
1410 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 204 igen szavazattal, ellenszav azat és tartózkodás nélkül dr. Ábrahám János mandátumát igazolta. Eskütétel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérem dr. Ábrahám Jánost, fáradjon a terem közepére és tegye le az esküt; és megkérem Boros Lász ló jegyző urat, olvassa elő az eskü szövegét, a tisztelt Országgyűlést pedig, hogy álljon fel. (A teremben lévők felállnak. Dr. Ábrahám János a terem közepére lép. Boros László jegyző előolvassa az eskü szövegét.) DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP) : Én, Ábrahám Jáno s, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Az alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm. Munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem. Isten engem úgy segéljen! (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zol tán) : Köszönöm szépen. Megkérem képviselőtársunkat, hogy írja alá az eskü szövegét. (Megtörténik.) Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy új képviselőtársunknak eredményes munkát és sok sikert kívánjak. (Taps. - A megválasztott képviselőnek elsőként dr. Szekeres Imre, majd dr. Pető Iván, ezt követően MSZPbeli frakciótársai gratulálnak. A képviselő elfoglalja a helyét.) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend elő tti felszólalásra jelentkezett Dornbach Alajos frakcióvezetőhelyettes úr; megadom a szót. DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyik legfontosabb közjogi intézmény az Alkotmánybíróság, törvényi szabályozásá nak sajátossága azonban évek óta konfliktusok forrása. Az alkotmánybírákat több ciklus idejére három egymást követő Országgyűlés választja meg. Az alkotmánybíróvá jelölésnek azonban feltétele, hogy a frakciók egyegy tagjából álló jelölőbizottság támogassa a jelölést, a jelölt bíróvá válásához pedig az szükséges, hogy az országgyűlési képviselők kétharmada titkos szavazással megválassza. 1990ben vita nélkül állapodtak meg a pártok a jelöltek személyében egyrészt, mert akkor még a rendszerváltás alapkérdése iben való egyetértés jellemezte közjogi kérdésekben a pártok kapcsolatát, másrészt a jelölőbizottságban a kormánypártok is és az ellenzéki pártok is egyaránt három szavazattal rendelkeztek. A jelenlegi jelölőbizottságban az ellenzékiek öt, a kormánypártiak kettő szavazattal rendelkeznek. Csak az válhat tehát alkotmánybírává, akit a mandátumok 28 százalékával rendelkező ellenzéki pártok 5 bizottsági tagja támogat, ugyanakkor a plenáris ülésen a mandátumok 72 százalékával rendelkező kormánypártiak többsége sz intén támogat. 1993ban egy alkotmánybíró kivált a testületből, az akkori koalíciós pártok azonban kísérletet sem tettek helyének a betöltésére, és azóta folyamatosan fennáll a mulasztásos alkotmánysértés
