Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
1404 termelő? Szeretne új gépe ket venni, azzal végezni ezt a nehéz munkát, gyorsan és hatékonyan! De ezekkel a gépmatuzsálemekkel ez csak igen nagy költséggel lehetséges. Sokszor jön a munka dandárjában egy nagy hiba a gépeknél, és akkor újra összeroppan, és alig tud a termelő helyrerá zódni anyagilag, vagy sokszor nem is tud. Megjegyezni kívánom a tisztelt kormány, az Országgyűlés, a miniszter urak felé, hogy a követelmény ezekkel a régi gépekkel szemben is ugyanaz, mint egy vadonatújjal, a legmodernebbel szemben, ugyanolyan biztonságos an mozogjon, tevékenykedjen a területen. Ez is elképzelhetetlen. Hogyan gondolja ezt a belügyminiszter úr és a pénzügyminiszter úr kezelni, hogy ezek az emberek kedvüket ne szegjék, és végezzék ezt a nehéz, áldozatkész munkát a földeken? A demonstráció alk almával tudomásomra jutott, hogy Kunszentmárton térségéből a felvonuló gépek közül többet hazaküldött a szolgálatot teljesítő rendőrtiszthelyettes, csupán csak azért, mert nem volt nála a súlyadókártyája. Ez az intézkedés mélyen megalázta a földművelő emb ert! Pedig ezek az emberek is azt akarják elérni, hogy többet termelni, és jobb géppel vonuljon ki a földekre. Ezen intézkedésekre vonatkoztatva feltétlenül kérem a belügyminiszter urat, hogy azoknak az embereknek nem a kedvét szegni kell (Sic!) , hanem seg íteni kell őket, hiszen ilyen gépekkel csak dicséret illeti őket, nem mint elmarasztalás. Ma, 1997. március 11én, Budapestre jövet, Szolnok térségében a Szent Istvánhidat alig hagytam el, amikor láttam a hídról, hogy két ember dolgozik a földjén, és az e gyik vállára egy kötél akasztva, a másik vége egy vashengerre kötve, míg a másik ember meg tolta ezt a munkaeszközt, és végezték ezt a nem könnyű munkát. Ezeket hogy vizsgáztatják le? Hogyan fogja a belügyminiszter úr ezt a műszaki állapotot megállapítani, hogy jó vagy rossz ez a munkagép? A huszadik század végén megfelel ez a helyzetkép? Ennek a végkifejlesztésével lépünk át a harmadik évezredbe, KözépEurópába? Pedig én úgy érzem, hogy Európában vagyunk, nem kell mennünk sehova! Ezek a látottak elgondolko dtatók, hiszen a magyar ember nem kötözködni, nem gáncsoskodni, hanem termelni akar, nyugodtan és becsületesen. A jelenlegi helyzet nem biztosítja a modern mezőgazdaságot a termelő számára. Ezért történnek a felvonulások az utakra és azok eltorlaszolására. A kérdés nagy, a megoldás még nagyobb, mert hisz mindegy, hogy hogyan veszi ki a vállalkozó a földművelő ember zsebéből a pénzt, abból az üres zsebből, amiben nincs semmi! Hiszen pénzért nyúlnak a zsebébe - de tökmag akad a kezébe! Idetartozik a tb, az ad ó, a biztosítások tömege, az óriási energiaárak, az óriási alkatrészárak - a sor szinte végtelen. Ezekre a kormánynak azonnal reflektálni kell a tárgyalásokat hatékonyan megkezdve, hogy az ország termelőszférája, fogyasztói egyede nyugvópontra térjen végre . Ha itt a kormány tehetetlen, akkor ne vállaljon kormányzási és irányítási szerepet! Mert ezt a helyzetet, ami jelenleg van, ennek a kormánynak kell megoldani, ha hatalmon akar maradni! Ha pedig nem, akkor a távozás mezejére is léphet. Hiszen gróf Széchen yi István a jövőbe vetett hitében és a magyarságban bízva mondta azt a kijelentést, amikor számított a magyar nép akaratára és tehetségére, és ki merte jelenteni azóta is érvényben lévő mondatát: "Magyarország nem volt, hanem lesz." Ez a célja a magyar nép nek jelenleg is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Az Országgyűlés következő ülésének összehívása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának következő, várhat óan kétnapos ülését 1997. március 17én 15 órára összehívom.
