Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - A fegyveres erők 1997. év végi részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - GYURICZA BÉLA (Fidesz):
1401 megközelítően hét és félezer tiszt, tiszthelyettes hagyta el a fegyveres erőket, a határőrs éget és a honvédséget, ami elsősorban a különböző létszámcsökkentések, átszervezések nem átgondolt voltából fakadt: egyik évben megszüntettünk egy alakulatot, a következő évben ugyanazt az alakulatot létrehoztuk ugyanabban a helyőrségben; egyik évben megvá ltoztattuk az egyik magasabb törzsnek a megnevezését, a másik évben újra visszahozzuk ugyanannak a törzsnek egy más funkciós rendeltetésben hasonló létszámát. Közben tisztek, tiszthelyettesek vándorolnak, vagy családjuktól távol vannak. Nem is szólok most az anyagi kárról. Ha egyszer a tisztelt képviselőtársaim a különböző tudományos kutatóműhelyek ilyen jellegű számait megismernénk, akkor láthatnánk, hogy sajnos több milliárd forintos anyagi kár keletkezik abból, hogy ötletszerűen határozzuk meg vagy határ ozza meg a parlament a fegyveres erők létszámát, és abból csak azt fogalmazza meg, amit a jelen határozatban is, hogy mennyi a tiszt, mennyi a tiszthelyettes, mennyi a hallgató, mennyi a közalkalmazott, mindösszességében ez mennyi; de azt, hogy milyen szer vezeti struktúrában, milyen haditechnikai eszközökkel ellátva történik ez, ennek sajnos, nincs a törvény által előírt formában meghatározása. (20.10) Befejezésül szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, a honvédelmi bizottságban felvetődött, hogy ez ek a számok miért éppen ilyen formában jelentkeznek. Mint ahogy módosító indítványomban rögzítettem, ez alapvetően három dologra támaszkodik. Egyrészt a haderőcsökkentési tárgyalások alkalmával a haditechnikai eszközöket illetően a hagyományos fegyverek v onatkozásában Magyarországnak meghatároztak egy maximális számot - itt ez szerepel. A második pontban a szervezetekre vonatkozó lehetséges létszámot határoztam meg, amely békében meghatározott reagálóképességgel rendelkezik és tartalékképzéssel, kiképzésse l foglalkozik. Az első pontban pedig a különböző állománykategóriákban alkalmazható pillanatnyilag lehetséges létszámot határoztam meg. Célszerű lenne, ha ezekben 1997. december 31ig meg tudnánk állapodni, és 1999ig, 2000ig, nagyjából a NATOcsatlakozás várható időpontjáig a békerendszeresített létszám lényegesen nem változna. Legfeljebb csak a belső arányok változhatnának, mégpedig oly módon, hogy kevesebb tiszt, több tiszthelyettes és még több szerződéses katona legyen. Az általam javasoltaknak megfele lően ez azt jelentené, hogy 1998. január 1jével például a Magyar Honvédségben közel 21 és fél ezer tiszt, tiszthelyettes és szerződéses katona teljesítene szolgálatot, és körülbelül ugyanennyi sorkatona. Ez azt jelentené, hogy 1998. január 1jével 5050 s zázalékos lenne a hivatásosok és sorállományúak aránya, s így lehetővé válnék, hogy egy vegyes összetételű békerendszeresített haderőt tartsunk fenn az ezredfordulón, amit megfelelő formában tudnánk finanszírozni. A másik kérdés a határőrséggel kapcsolatos , amelynél mindenképpen szükséges lenne azt a nehéz terhet részben megoldani, amelyet az alkotmány előírására hivatkozva gyakran félreértelmezünk. Nevezetesen arról van szó, hogy a határőrségnek sajnos változatlanul megmaradt a kettős funkciója, egyrészt a katonai védelem feladatai - főleg a kilencvenes évek közepétől , valamint a rendészeti jellegű feladatok, amelyek a határőrség kapacitásának 9899 százalékát kötik le. Szükséges lenne, hogy egy korszerű, európai színvonalú határőrség végezze a határrendé szeti feladatokat, amelyben tisztek, tiszthelyettesek, közalkalmazottak és szerződéses katonák, határőrök teljesítsenek szolgálatot, a sorkatonai szolgálat pedig 1999. január 1jével megszűnjön. Ezt az időpontot nem én találtam ki. Amikor különböző intézet ek számvetéseket végeztek, megállapították, hogy a várható bevonulási arányok figyelembevételével, a tartalékképzés lehetőségeinek kihasználásával 1999. január 1jétől megvalósíthatóvá válna, hogy a határőrség csak az általam említett hivatásos, szerződése s és közalkalmazotti állományból tevődjön össze. Befejezésül szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy két alapvető követelmény miatt lenne szükséges, hogy az Országgyűlés az általam javasolt módon foglalkozzon a fegyveres erők létszámával. Egyr észt azért, hogy az ezredforduló időszakára pontosan meg lehessen határozni a