Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
136 valóban egy reformról van szó. Nem is tudom, hogy a témával nem foglalkozó képviselőtársaim értike, érzike, hogy gyökeresen válto zik meg a magyar gyermekvédelem. Szép lett volna ezt a címben is kifejezni. Számos lényeges szakterület szabályozása rövidre sikerült, vagy ki is került a most benyújtott tervezetből. Ezekre lehet, hogy új jogszabályokat kell majd írni, a gyermekbűnözéssel többet kellene foglalkozni, a fogyatékos gyermek védelmét is jobban ki kell dolgozni, és nagyon fontos a közoktatás és a gyermekvédelem kapcsolatának elmélyítése. Vegyük észre, hogy még régen, Csehák Judit minisztersége alatt került át ez a terület az okt atásügytől a népjólétibe. Szerintem helyes, hogy itt van, helyes, hogy itt marad, bár az átkerülésnek személyi okai is voltak annak idején. (11.30) De nem helyes, ha az oktatás, a nevelés kimarad ebből a rendszerből. Nem marad ki, de a törvény nem foglalk ozik vele kellő mélységben. Nincsenek garanciák a törvényben foglaltak megvalósítására. A javaslat sok olyan kötelezettséget ír le, amely lényeges, de jelen pillanatban semmi nem mutatja, hogy mi lesz, ha sérülnek az előírások. Például a törvény előírja, h ogy a gyerek köteles tartózkodni az egészségét károsító szerek használatától. Mit jelent ez? A dohányzás tilalmát? Mi lesz azzal a fiatallal, aki megszegi ezt és az iskolai WCben dohányzik? Büntetik? Mivel? Szüleinek kell felelniük, avagy megint csak jól hangzó légvárakat építünk? Hogyan érvényesül a gyakorlatban például az, hogy a szülőnek a gyermeket érintő kérdésekről tájékoztatnia kell a gyermeket, és véleményét figyelembe kell venni. Hány válás maradna el, ha a gyermek véleményét figyelembe vennék a s zülők?! És mi lesz, ha most ezek után nem marad el? Majd az állampolgári jogok biztosa beavatkozik, vagy ez nem alkotmányos joga a gyereknek? Nem viccelődni akarok, képviselőtársaim! Nagyon fontos kérdések ezek! A szankciókra bizonyos értelemben szükség va n, és csak olyan dolgokat írjunk elő, amelyeket végre is tudunk hajtani. Problémáim vannak a finanszírozással, részint azért, mert nincs kellően bemutatva, másrészt azért, mert a kiadások forrása az átalakuló szociális normatíva. Ez nem lesz tervezhető: mi nden évben új szabályok a költségvetési törvényben, minden évben új összeg, amit a költségvetési törvény kialkuszik. Nagyon fontosnak tartanám, hogy a gyermekvédelemre fordított összegeket legalább 50 százalékban a költségvetés utólag tételesen térítse meg . Ha ezt most soknak tartják a Pénzügyminisztérium illetékesei, fontoljuk meg azt, hogy legalább a megelőzés költségeinél lépjen be ez az 50 százalék, hiszen az a cél, hogy rávegyük a döntéshozó önkormányzatokat, hogy a megelőzésre költsék el a normatívábó l egyébként szabadon költhető pénzeket. Ezt nagyon lényegesnek tartom, és sajnálom, hogy a reform nem ment végig. Volt egy korábbi változat, amely igazán államháztartási reform értékű tervezet volt, amely azt mondta, hogy ki lehet dolgozni egy olyan normat ívát, amely az igények szerint a tényleges gyermekvédelmi költségeket letelepíti az önkormányzathoz, ha a gyerek bekerül az ellátó rendszerbe, akkor az önkormányzat fizeti ennek a költségeit - és ebben a pillanatban észveszejtő módon érdekeltté válik az ön kormányzat a megelőzésben! Ebben az esetben viszont nem lehet az önkormányzat hatáskörében az a szerv, amely dönt arról, hogy bekerüle a gyerek az ellátórendszerbe vagy sem. Ez szintén egyik hibája a törvénytervezetnek, bár sokkal jobb, mint a ma hatályos , hogy létrehozza ezeket a gyámhivatalokat, de odatelepíti az önkormányzatokba. Két jobb megoldás is létezik: az erre a célra szakosodott bíróságok rendszere, illetve a régen árvaszéknek nevezett független gyámhivataloknak a rendszere, amelyik tehát nem az önkormányzati rendszerbe épül be. Itt a szakmaiság és az önálló döntés jobban érvényesíthető, és az előbb említett reformlépés jogilag és erkölcsileg csak így lehetne végigvezethető. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a családközpontú gyermekvédelem , amit most itt örömmel üdvözlünk mindannyian, és a családokat ért szociális csapások rendszere az elmúlt egykét évben, ezek bizony súlyos ellentmondások. Nem akarom az időt húzni, nagyon sokat beszéltünk a parlamentben ezekről a problémákról, meg az ünne pi hangulatot sem kell elrontani, hiszen most úgy
