Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Dr. Kristóf István (MSZP) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "Lesz-e, illetve mikor lesz peh-jük az átalakult vállalatoknak?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1349 hiszen ez a bevétel élénkíti a társaságok piaci tevékenységét, így hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, illetve a foglalkoztatási gondo k enyhítéséhez. Arra a kérdésére, amit a képviselő úr felvetett, hogy külső sikerdíjas szakértő gyorsíthate ezen a folyamaton, a válaszom egyértelmű nem. Az ÁPV Rt. a korábban már idézett kormányhatározat és az ÁPV Rt. eljárási rendje keretében minden igé nyt a technikailag elérhető legrövidebb időn belül fog kielégíteni. Nem tagadva annak fontosságát, hogy a társaságok a lehető leghamarabb kell hogy hozzájussanak jogos követeléseikhez, ezt csak a körültekintő, minden oldalról kikezdhetetlen és jogszerű elj árás keretében lehet megtenni, és az ÁPV Rt. eljárási rendje erre garancia. Az a hiedelem, hogy a társaságok bármiféle külső segítség, szakértői közreműködés igénybevételével e folyamatot gyorsítani képesek, fikció, nem működik. Az az összeg, amit a társas ágok ilyen szakértői tevékenység igénybevételére fizetnének, csökkenti az általuk felvehető összeg mértékét. Utolsó megjegyzésként szeretném elmondani a lemondásokkal, lemondatásokkal kapcsolatos álláspontomat. Le kell szögeznem, hogy ez csak a társaság kö zgyűlésének döntése esetén érvényes, ha nem így történt, az a bíróság előtt megtámadható az ott írt szabályok szerint. Kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő ura t, hogy elfogadjae a miniszter asszony válaszát. DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a választ, miniszter asszony. Engedje meg, hogy az elhangzottakhoz két gondolatot vagy két következtetést fűzzek. Először is: a magam részéről rendkívül sajnálatosnak tar tom azt, hogy a privatizációs ellenértékhányad kifizetése érdekében az előző kormányzat részéről - hasonlóan a belterületi földek ellenértékének kifizetéséhez - semmiféle értékelhető tevékenység nem kapcsolódott, annak ellenére, hogy megítélésem szerint a törvényi kötelezettség a ciklus alatt teljes mértékben fennállt. Érdemes lenne megvizsgálni azt, hogy a miniszter asszony által említett felszámolásra, végelszámolásra került, körülbelül 200 társaságból hány társaságot, illetve ezen keresztül hány munkahel yet lehetett volna megmenteni, amennyiben ehhez a privatizációs ellenértékhányadhoz időben hozzájutnak a társaságok. A másik észrevételem: a 32 milliárd forint még költségvetési szempontból is jelentős összeg. Választókörzetemben az érintett társaságok dön tően 200300 millió forint körüli jegyzett tőkével működnek. Ennek következtében az őket megillető privatizációs ellenértékhányad az átalakulás körülményeitől függően 3050 millió forint körül számíthatók. Erre az összegre az ismert tőkehiányos, illetve li kviditási gondokkal zsúfolt időszakban, mint az éltető levegőre vagy mint a falat kenyérre lenne szükségük. Ugyanakkor szeretném megjegyezni azt, hogy igen kívánatosnak tartanám, ha a kérelmek, igények elbírálása a lehető legnagyobb nyilvánosság, a legnagy obb nyitottság mellett történne. Nem lenne szerencsés az, ha a kifizetések ütemét, sorrendjét érdekérvényesítő képesség (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) avagy befolyás, támogatás döntené el. Köszönöm szépen, és a vá laszt elfogadom. (Taps az MSZP padsoraiban.) (15.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Interpelláló képviselőtársunk elfogadta a miniszter asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a kérdésekre .
