Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Bogárdi Zoltán (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez - "Mennyi idő alatt szerezhet diplomát egy helyettes államtitkár?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
1341 Normális esetben egyébként egy egyetemi végzettség elnyerése és egy doktori cím megvédése hétnyolc évet vesz igénybe. Ez államtitkár ú rnak munkája mellett fél év alatt sikerült. Kérdezem ezért, államtitkár úr, hogyan tudja ilyen jól beosztani az ön minisztériumában egy helyettes államtitkár az idejét, és személy szerint önnek mi erről a véleménye. Várom válaszát. (Derültség, taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Kis Zoltán minisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedv es Képviselőtársam! Egy tévedésére fölhívnám rögtön az elején a figyelmet. Azt a két törvényt, amiről most szó van, és ami miatt ön szerint demonstrálnak, nem a Földművelésügyi Minisztériumban készítették elő. A jogalkotás rendjéről szóló törvényt ön is is meri, hisz most már hetedik éve országgyűlési képviselő. Az adó- és társadalombiztosítási törvények nem tartoznak a Földművelésügyi Minisztérium kompetenciájába. Kiről van szó? Buzássy Lajos helyettes államtitkárról van szó, akinek édesapja, dr. Buzássy La jos 1945 után, korábbi foglalkozása miatt, Blistára került, így fia 1961ben a fertődi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban egy év halasztás után került felvételre; 1963ban kitűnő minősítéssel okleveles gyümölcstermesztési szaktechnikus lett, majd 1975b en elvégezte a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai karán a kertész üzemmérnöki szakot, ahol képesítését kiváló eredménnyel kapta meg. Az 199596os tanévben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem akkori rektorához, dr. Deák Tiborhoz, hogy a szükséges vizsgák letétele után az egyetemen okleveles kertészmérnöki diplomát kaphasson, kérelmet nyújtott be. A rektor az egyedi képzés keretében adott engedélyt a tanulmányok folytatására. Ehhez a Művelődési Minisztérium szakvéleménye alapján, az egyetem tanulmán yi és vizsgaszabályzata alapján lehetősége volt a rektornak. Buzássy Lajos 1996. augusztus 14én kérelemmel fordult a KÉE doktori tanácsához, hogy a doktori képzésben vehessen részt, és disszertációját benyújthassa az egyetem doktori tanácsának. Az egyetem doktori tanácsa ezt engedélyezte. Buzássy Lajos 1996 decemberében vizsgakötelezettségének summa cum laude minősítéssel tett eleget, tehát kitűnő minősítéssel. A doktori fokozat általában ilyen esetekben, hogyha protekcióról van szó, rite szokott lenni, ne m summa cum laude. Sokan vannak itt ebben a Házban, akik ilyen minősítéssel kaptak diplomát. (Derültség.) Még én is csak cum laude minősítéssel tudtam elvégezni. A Művelődési Minisztérium helyettes államtitkára megkeresésünkre közölte, hogy mivel az 1994. április 1jén hatályba lépett 47/1994. számú kormányrendelet jogértelmezése folyamatban van, addig a következőt írta: "Hivatkozással Bogárdi Zoltán képviselő úr 1997. március 11én elhangzó interpellációjával kapcsolatban közlöm, hogy Buzássy Lajos helyett es államtitkár úr a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen sikeres doktori vizsgát tett, de nem kapott egyetemi doktori címet, részére az egyetemi oklevél kiadására a minisztérium állásfoglalásáig nem kerülhet sor." Kérem válaszom szíves elfogadását. (Tap s a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Döbbenetes a válasz! Ezek szer int ön elfogadhatónak tartja azt, hogy 1996ban Magyarországon ilyen módon valaki egyetemi diplomát és doktori címet szerezhet? Ha ez így van, akkor feltételezhetem, nem ez volt az egyetlen eset az önök
