Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1284 Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/3657. számon, a bizottságok ajánlásait T/3657/23. számokon kapták kézhez. Elsőként megadom a szót dr. Keller Lászlónak, a Népjóléti Minisztérium államt itkárának, a napirendi pont előadójának. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amint az a tisztelt képviselőtársaim előtt is ismert, a számítástechnika nagymérté kű fejlődése következtében az elmúlt néhány évtizedben szerte a világon robbanásszerűen megnövekedett az információk áramlása. A nagyfokú információáramlás egyúttal megkönnyítette az adatokhoz való hozzáférést is, ami igen nagy veszélyeket hordoz mind az e gyén, mind az egyes szervezetek tekintetében. Fokozott mértékben igaz ez az úgynevezett szenzitív adatokra, mint például a vallásra, a büntetett előéletre vonatkozó információkra, és ide tartoznak talán a legérzékenyebbnek tekinthető, az egészségügyi állap otra vonatkozó adatok is. Éppen az információáramlás veszélyeinek a kiküszöbölése volt az egyik célja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvénynek is. E törvény egyértelműen különleges személyes ad atnak minősíti az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális szokásokra vonatkozó adatokat, és a fokozott védelem biztosítása érdekében úgy rendelkezik, hogy személyes adatot kezelni csak törvény felhatalmazása vagy az érintett személy írásbel i hozzájárulása alapján lehet. Az írásbeli hozzájárulás beszerzése az egészségügy területén sokszor lehetetlen. Gondoljunk csak a sürgős szükség esetére, amikor az esetek döntő többségében vagy lehetetlen az írásbeliség betartása, mert a beteg nincs abban az állapotban, hogy ezt megtegye, vagy képes lenne ugyan rá, de ez jelentős időveszteséggel járna, és ezzel végső soron a beteg egészségi állapotának romlása, illetve élete kerülne veszélybe. Hasonlóan bonyolult lenne cselekvőképtelen személy esetén a hozz ájárulás megtételére jogosult hozzátartozó, törvényes képviselő felkutatása. E problémák áthidalása érdekében indokolt, hogy az írásbeli hozzájárulás kikötése helyett - általános érvénnyel - törvény szabályozza az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szem élyazonosító adatok kezelésének módját és fő szabályait. Az új egészségügyi törvénnyel kapcsolatban jelenleg folyó munkálatok során fölmerült az is, hogy majd az egészségügyi törvény fogja rendezni az egészségügyi adatok kezelésének kérdéskörét. Tekintette l azonban arra, hogy a törvényjavaslat már elkészült, és egyre sürgetőbb szükség mutatkozik a törvényi rendezés iránt, továbbá hogy e terület speciális szabályozást igényel, álláspontunk szerint indokolt a külön törvény minél előbbi megalkotása. Ezt támasz tja alá az a tapasztalat is, hogy az adatvédelmi szabályok egyre szélesebb körű ismertsége eredményeként mind gyakrabban fordul elő, hogy az érintett személy polgári peres eljárást indít az egészségügyi intézmény ellen az adatvédelmi szabályok megsértése v agy a rávonatkozó egészségügyi dokumentáció kiadásának megtagadása miatt. A javaslat elfogadása esetén megoldást kínál a jelzett problémákra, egyrészt azért, mert egyértelműen leszögezi, hogy az érintett a rá vonatkozó iratok, adathordozók, leletek másolat át kérelemre megkaphatja, illetve a rá vonatkozó dokumentációba betekinthet, és az adatokat megismerheti; másrészt az adatkezelési szabályok rögzítésével elkerülhetővé válik a peres eljárások jelentős része. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan mindeddig nem készült átfogó szabályozás Magyarországon. Az egészségügyről szóló, 1972. évi II. törvény, illetve végrehajtási rendelete tartalmaz ugyan néh ány előírást az orvosi titokkal, valamint a beteg egészségi állapotára vonatkozó adatok továbbításával kapcsolatban, azonban egyrészt e rendelkezések az adatkezelésnek
