Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
1270 szakembereket nem üldözni kell, mint korábban (Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban: Nem szégyelled magad?) , hanem felemelni, segíteni tevékenységüket, és ehhez ez a kormány - mint ahogy a számokból is kiderül - megfelelő támogatást igyek ezett nyújtani. (Dr. Csapody Miklós: Igazi demokrácia!) A másik oldalon lehet, hogy előfordult ilyen az elmúlt ciklusban, tudunk ilyen esetekről, de nem hiszem, hogy mi ezzel a fegyverrel élni kívánunk. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszony a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszon y! Kedves Képviselőtársaim! A borsodi acélipar reorganizációjának az állami beavatkozást igénylő szakasza lezárult, és már egy hete, hogy megszűnt a kormánybiztos feladatköre is. Mint tudjuk, a borsodi acéliparban az érdekeknek, a tulajdonoknak és a tulajd onosoknak egy kusza hálója alakult ki, ami önmagában nem keltené fel az Országgyűlés figyelmét, ha nem komoly állami pénzek állnának mögötte, és nem olyan személyek vennének ebben részt, akiknek bizony komoly kapcsolati és információs rendszerük volt, amit felhasználtak pénzek megszerzésében. Az állami cégek feljavítására szánt összeg 80 százalékát emésztette fel a borsodi reorganizáció, két év alatt több mint 18 milliárd forintot. Mint a Népszabadság egy rövid cikkéből tudjuk, az Állami Számvevőszék egy ko moly vizsgálatot tartott a borsodi acélipart érintően is, és bizony a végeredmény - amely most egyeztetés alatt áll az ÁPV Rt.vel - elég szomorú képet fest. Többek között a pénz felhasználásával kapcsolatos komoly működési hibákat, pazarló, az állami szer epvállalás költségeit ok nélkül növelő és szabálytalan felhasználásokat mutatott ki az Állami Számvevőszék; nagyon várjuk a végleges jelentést. Az előzetesből már annyi megállapítható, hogy elhibázottnak tartja a Borsodferr létrehozását és az ózdi miniacél mű több száz milliós kiadását, és ez a jelentés kitért arra a December 4. Drótgyárra, melyről 1996 októberében az MSZP és a Tocsikbotrány kapcsolatai révén néhány dologra már felhívtam az Országgyűlés figyelmét. Mi is ez a December 4. Drótgyár privatizációja? '94 szeptemberében kivásárolja az ÁPV Rt. és a Metaltrade Kft. konzorciuma ezt a December 4. Drótgyárat, melyből lett a D & D Kft. A Metaltrade magáncég, 51 százalékos tulajdont vásárol, és garantálja három é vig az alapanyagellátást, amit a későbbi tényállásból könnyen megállapíthatunk, hogy nem nagy vállalás volt részéről. Az ÁPV Rt. 49 százalékban tulajdonos, vállalja, hogy három éven belül rekultiválja a veszélyeshulladéktelepet, ez a felsőzsolcai zagytár oló. Amikor ez a megállapodás megszületik, még semmiféle számítás nem volt arra, hogy ez valójában milyen költséget jelent, később derült ki, hogy ez körülbelül 400 milliós költség. Alakult is gyorsan - a pénz hallatán - egy környezetvédelmi kft. erre a cé lra, BUT Miskolci Környezetvédelmi Kft. címmel, mely a cégnyilvántartásból származó adatok szerint gazdasági tevékenységet nem végez, egymilliós alapító vagyonnal rendelkezik, sem ingatlannal, sem referenciamunkával, sem ingóságokkal nem rendelkezett. A cé ggel a közvetlen kapcsolatfelvétel sikertelen volt, a címen a D & D Kft. található, ahol a dolgozók a társaságról nem tudnak. A véletlen hozta úgy, hogy a BUT Környezetvédelmi Kft. üzletét a Szokai Imreféle Estol Kft. közvetítette, ugyanez a Szokaiféle E stol Kft. bábáskodott abban, hogy az ÁPV Rt. mihamarabb kösse meg a szerződést a 400 millióra ezzel a környezetvédelmi kft.vel. A D & D Kft. kapott 200 milliós környezetvédelmi támogatást egy pácolósor felépítéséhez. Ez eddig 600 millió forint állami támo gatási ígérvény, ami kiegészült volna egy 200 milliós
