Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORVÁTH VILMOS, a vizsgáló bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
1190 tevékenykedik. Az ország kőolajimportszükségletét két, egymagában is elegendő kapacitású vezeték biztosítja: a Barátság II., illetve az Adria kőolajvezeték. A kőolajszükségletünk biztosítását illetően elvileg jó tárgyalási pozícióval rendelkezünk. Ez nyilván kedvezően befolyásolta azokat a befektetőket, akik a Mol Rt. privatizációjának első szakaszába n részvényeket vásároltak. Ma már a részvények 42 százaléka külföldi és hazai magánszemélyek, pénzügyi befektetők és önkormányzatok tulajdonában van. Nemzetgazdasági érdekünk, az ország ellátásának biztonsága és a részvénytulajdonosok érdekei egyöntetűen a zt kívánják, hogy a Mol Rt. pozíciója és jövőképe ne romoljon. (17.20) A magyarorosz kereskedelmi forgalomban évek óta tapasztalható, jelentős nagyságú külkereskedelmi mérleghiány csökkentésére az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezdeményező lépé seket tett. Az Oroszországból származó import jelentős részét a kőolajszállítások képezik. Ezért az IKM arra törekedett, hogy a magyar fél az orosz kőolaj bizonyos hányadát gépipari és élelmiszeripari termékekkel egyenlítse ki. E gondolat nyomán az orosz és a magyar fél 1994 novemberében megállapodást írt alá. Magyar részről a Hungarian Finance Trade Corporation kapott meghívást mint koordinátor, a kőolajeladás és vásárlás intézésére. Sajnálatos, hogy az IKM és a HFT Co. között a MagyarOrosz Kereskedőház létrehozására írásbeli megbízás - amely a megbízás tárgyát is tartalmazza - és a tárgyalásokra jogosító meghatalmazás nem készült. Az orosz felekkel folytatott tárgyalásokon az IKMet az amerikai HFT Co. képviselte, a megbeszéléseken Patkó András elnökve zérigazgató és Dunai András, a volt ipari és kereskedelmi miniszter fia, a cég moszkvai irodájának vezetője vett részt. Az orosz fél a YUKOSZt jelölte ki koordinátornak. A YUKOSZ a koordinátori jogosítványát arra használta fel, hogy az előnyös áron kínált kőolajat felvásárolta, és mint saját árut - de már növelt áron - a Mol Rt.nek értékesítette. Az 1995 áprilisi MolYUKOSZtárgyalásokon az orosz cég már nyíltan fogalmazta meg további céljait. Ezek szerint a YUKOSZ érdekelt a kőolajexport mellett a kőolaj magyarországi bérfeldolgoztatásában, saját kiskereskedelmi hálózat létrehozásában, a magyar energetikai cégek privatizációjában való részvételben. Miután mindezek sértik a Mol gazdasági, kereskedelmi érdekeit, a célkitűzések nem valósultak meg. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter Safranyik fűtőanyagipari és energetikai miniszternek küldött levelében jelezte a YUKOSZ tevékenységével kapcsolatos észrevételeket. Szükségesnek tartotta tájékoztatni kollégáját arról a sajnálatos körülményről, hogy a YUKO SZ koordinátori státusából kiindulva kizárólagos olajexportőr szerepében lép fel, monopolhelyzetet diktálva megnehezíti mind a magyarországi olajvásárlásokat, mind pedig az orosz olajipari régiók ellátására vonatkozó szerződések megkötését. A YUKOSZ üzletp olitikája 1994 második felétől arra irányult, hogy bevételeit vélhetően érdekeltségi körébe tartozó külföldi cégeken keresztül realizálja, és így az olajimport lebonyolításába bekapcsol több, NyugatEurópában, illetve az Amerikai Egyesült Államokban bejegy zett céget. Az így kialakult lánckereskedelem bizottságunk véleménye szerint a kőolaj árát bizonyára drágítja, azonban még így is versenyképes marad, és nem bizonyítható, hogy enélkül olcsóbb lenne a beszerzés. A közvetítő cégek elsősorban nem a magyar vás árlásokat drágítják, hanem az eladó bevételeit csökkentik. Kilenc nappal felmentése előtt, 1995. július 3án Pál László ipari és kereskedelmi miniszter értesítette orosz kollégáját az Agroil Rt. megalakulásáról. Levelében tájékoztatja partnerét, hogy magya r cégek a Mol Rt. meghatározó részvételével Agroil Kereskedőház Rt. néven közös vállalatot alapítottak, melynek létrehozását egyébként az Oroszországi Nemzetközi Olajipari Üzleti Klub elnöke is támogatta. Ennek a cégnek első lépésben az a feladata, hogy kö lcsönösen előnyös megoldást találjon - az olajvásárlások egy részének ellentételezésére alapozva - az oroszországi régiók élelmiszeripari termékekkel való ellátására.