Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1153 az, hogy egy államnak a polgárai gyarapodjanak, békében és boldogságban éljenek. Természetesen azt is jelenti ez a gyarapodás, hogy legyen munkaalkalom, hogy megfelelő szabályok védj ék ne csak a munkavállalókat, hanem a munkaadókat is. Legyen tisztességes haszna a vállalkozásnak, de a vállalkozó vállalja az adóterheket is, és vegyen részt a közteherviselésben. Ennek a hármas alapelvnek a megvalósításában az államnak élen kell járni. S akkor, amikor egyremásra terjednek nem a megalapozatlan hírek, hanem a bűnvádi eljárások, hogy korrupt a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, hogy a privatizáció során számtalan visszaélésre kerül sor, megállapíthatjuk, hogy az állam a renddel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti. Ha a biztonság fogalomkörében - és most konkrétan a jogbiztonságot emelném ki - azt tapasztaljuk, hogy az állam, a kormány élen jár abban, hogy nem tartja be a jogszabályokat, és ezáltal igen rossz példát mutat - utalván arr a, hogy például a lakástakarékpénztárakról szóló törvény végrehajtási rendelete január 1jén kellett volna hogy hatályba lépjen, de a mai napig nem lépett hatályba; hogy a garantált árakat bizonyos agrártermékek esetében hónapokon keresztül nem hirdették meg; hogy számtalan jogszabály meghozatalára nem került sor, bár részben meg lett ígérve, részben az Alkotmánybíróság kötelezte erre az Országgyűlést és a kormányt; hogy a mai napig nincs elnöke az Állami Számvevőszéknek hosszúhosszú hónapok óta; hogy az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztása során micsoda politikai hercehurca bontakozik ki; hogy igazából nincsen szociális háló fonva azok köré, (Sic!) akik önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni, megbetegednek, egészségük megrokkan; hogy Magyarországon roha mos mértékben csökken a gyermekek száma, viszont igen nagy mértékben nő az ország népességének a fogyása , akkor megállapíthatjuk, hogy Magyarországon nincs biztonság. Ha a gyarapodás témakörét nézzük, hasonlóképpen negatív megállapításokat kell tennünk. Magyarországon nem az gyarapszik, aki tisztességesen dolgozik, hanem az, aki megkeresi részben a kiskapukat, részben pedig - azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk - bűnelkövetővé válik. Ezekkel a személyekkel szemben a hatóságok nem járnak el a törvény teljes szigorával, hanem sok esetben igyekeznek eltussolni az ügyeket, nem akarják tudomásul venni, hogy az állampolgárok többsége abban érdekelt, hogy akik tiltott módon jutnak vagyonhoz, azoktól ezt a tiltott módon megszerzett vagyont az állam vegye el. Akkor, amikor egyes személyek tízmilliós gépkocsikon száguldoznak, bevallott jövedelmük a minimálbért sem éri el, az állampolgárok többsége értetlenül áll a tény előtt. Miért? Miért és hogyan lehet ez? Amikor kacsalábon forgó villák épülnek, több száz millió for intos ingatlanok kelnek el, és a jövedelmek eredete tisztázatlan, az állampolgárok megkérdezik a saját államuktól, miért tűri ezt. (21.20) Akkor, amikor egy országban megtörténhet az, ami megtörtént Magyarországon, hisztériakeltés ürügyén megrohanták egy b ank fiókjait - és annak ellenére, hogy felelős személyek nyilatkoztak: "nem kell aggódni, a pénz rendelkezésre áll", a polgárok mégsem hittek a felelős személyeknek, és szombaton és vasárnap is megrohanták, igaz, hogy csökkenő mértékben, de elég jelentős ö sszeget kivéve egy bankból , akkor a felelős kormányzatnak el kell gondolkodnia azon - a felelős parlamentnek is , miért csappant meg a politikába vetett bizalom. Miért nem hiszik el az állampolgárok, hogy ez az ő államuk? E kérdés megválaszolásánál óhat atlanul felmerül az emberben, egy képviselőben, hogy a kormányzat felelős beosztású tisztségviselői úgy járnake el, ahogy adott helyzetben általában elvárható, vagy sem. És ha ez az utóbbi valósul meg, akkor kit terhel a felelősség? Hétfő este az egész or szág láthatta, hogy a miniszterelnök úr egy lakossági fórumon - Budapest XX. kerületében - igyekezett elhitetni a fórumon részt vevőkkel, hogy akik tüntetnek az országutakon, és a traktorjaikra kitűzték a nemzeti színű zászlót, azok valójában - bizonyos ér telemben - a városi lakosság, a bérből és fizetésből élők rovására részesülnek a társadalombiztosítás javaiból, mert nem járulnak hozzá oly mértékben a társadalombiztosítási terhekhez.
