Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter:
1151 megszavazták, hogy a delegáció köteles tartani magát a Gazdakörök Országos Elnöksége követeléseihez. Az előbbiek alapján mint függ etlen országgyűlési képviselő úgy határoztam, hogy törvényjavaslatot nyújtok be az 1996os állapot előbb ismertetett helyreállítására. Ezzel a javaslattal megpróbálom elősegíteni a konfliktus feloldását, módot nyújtok a kormánynak arra, hogy javaslatomat t ámogatva elkerülhető legyen a 10étől esedékes demonstráció. Így tüntetés helyett a gazdák traktoraikkal a tavalyi esőkárok folytán elmaradt talajműveléssel foglalkozhassanak. Bízom abban, hogy miniszterelnök úr a holnapi tárgyalásain az általam javasolt m egoldást választja, és így elkerülhető lesz az is, hogy a termelők jogos követelései nem válnak különféle politikai érdekcsoportok eszközeivé. A parlament és a kormány bölcsességében bízva e nehéz helyzetben köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb ol dalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter úrnak. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Amit ön elmondott, nagyon sok igazság van benne. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kérem a miniszter úr gépét bekapcsolni rendesen. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Úr! Amit ön elmondott, valóban egy nagy nemzeti probléma, amelynek gyökerei rendkívül mélyek. Az agrárkérdés pro blémaköre nyilván nem az elmúlt évben gyülemlett össze, most kulminálódott, és most jutott el a csúcspontra. A problémák - meggyőződésem szerint - az elmúlt 40 évben fokozatosan jelentkeztek, és ezeknek a kezelése nem tudott megtörténni megfelelőképpen. Az a mód, ahogy a kormány az elmúlt hetekben reflektált a demonstrálók kéréseire, azt hiszem, világosan mutatja, hogy nem zárkózott el az intézményes megoldásoktól. Ön is úgy nyilatkozott, hogy parlamentáris eszközökkel kíván foglalkozni e kérdéssel, tehát t örvényjavaslatot, módosítást kíván benyújtani. Sajnos, úgy nagyon nehezen kezelhetők a témák, hogyha az ország különféle területein jönnek létre különféle demonstráló szervezetek, amelyeknek a petícióit nagyon nehéz kezelni is. A kormányzat nyitottságát le gjobban talán az bizonyítja, hogy a miniszterelnök úr holnap fogadja a demonstrálók egy csoportjának vezetőit, és ismételten visszatér a kérdésre. Tudomásul kell azonban venni, hogy ma 250 ezer főfoglalkozású gazdálkodó vagy vállalkozó van, akikről nagyon keveset tudunk, a regisztrációs és nyilvántartási követelményeknek egy egyszerűsítettebb változata, azt hiszem, elvárható a XX. század végén, másrészt pedig nagyon nehéz úgy ebben a kérdésben rendet teremteni, hogyha egyik oldalon tiltakozunk és demonstrál unk az adók ellen - még akkor is, hogyha ennek vannak jogos elemei , a másik oldalon viszont magasabb támogatásokat követelünk a mezőgazdaság számára, hisz ez a követelés is jogos. Nyilván a jelenleginél lényegesen nagyobb támogatásra lenne szükség, ez az onban annak is a függvénye, hogy mennyi forrás áll rendelkezésre az állami költségvetésben erre a célra. Biztosíthatom önt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium azon fáradozik most is, hogy az 1997es támogatási formátumok után az 1998as támogatási rendsze r olyan legyen, amely egyrészt megfelel az európai normatíváknak - és itt föl szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az európai mezőgazdaság támogatása teljesen sajátos, elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenységnek a támogatására támaszkodik, és azt veszi alapelvként , másrészt pedig olyan próbál lenni, amely bizonyos biztonságot nyújt, és hosszabb távú tájékoztatást ad a gazdálkodóknak, hogy milyen tevékenységet folytassanak.
