Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
1128 arra, hogy itt idős, 70 éves emberekről van szó, akik nyomorékon voltak kénytelenek leéln i életüket a háború szörnyűségei miatt. Tegyük lehetővé, hogy ezek az emberek hozzájuthassanak ehhez az egyszeri, nem túl nagy összegű juttatáshoz. Azt hiszem, hogy ez természetesen jóindulat kérdése, a költségvetést nem terheli túlzottan. Egyrészt van egy alap, amelyben megfelelő pénzösszeg van. Ha ez az összeg esetleg kevés lenne - mert a hadirokkantakon kívül hadiárvák és hadiözvegyek is vannak , akkor a költségvetésnek ezt ki kell pótolnia. Szeretnénk, ha ez a hat éve folyó ügy végre lezárulna, és az e gyre fogyó létszámú és elhalálozó idősebb katonák, akik a haza védelmében elvesztették a lábukat, kezüket stb., és nem fasiszták, hanem áldozatok voltak, hozzájuthatnának bizonyos pénzösszeghez. Természetesen azt is támogatnám - nem tudom, hogy ez belefére a 10. pontba , hogy emeljük meg ezeket az összegeket, mert a hat évvel ezelőtt megállapított egyösszegű juttatások - az infláció jelentős emelkedése miatt - mára jelentősen vesztettek értékükből - reálértékükből és vásárlóértékükből egyaránt. Vannak is arra vonatkozó javaslatok, hogy ezt az összeget bizonyos százalékkal meg kellene emelni. Természetesen azt is támogatjuk, és kérjük, hogy tegyünk már végre pontot ennek az ügynek a végére, és próbáljuk megoldani a fent vázolt lehetőséget. Mi ezt nagyon tám ogatjuk és erre kérjük tisztelt képviselőtársainkat is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy képviselőtársaim közül ki az, aki kétperces hozzászólásra jelentkezik. Mádai Pé ter képviselő úr kétpercesre jelentkezik? (Mádai Péter: Nem.) Rendes felszólalásra. Mindenki rendes felszólalásra jelentkezik. Köszönöm szépen. Akkor most megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Elnö k asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A vitatott 3. §sal - az eredeti törvényjavaslat 10. §ával - kapcsolatban kívánok néhány gondolatot elmondani. Nem kívánom ragozni az igazolás kérdését, előttem Lányi képviselő úr már beszélt erről. A kik ebben a teremben ülünk, illetve akik ezzel a kérdéskörrel foglalkoztunk, valamennyien ismerjük a problémát, és tudjuk, hogy ezen igazolásokkal nagyon nagy a gond. Több megoldási javaslat született, de ú gy gondolom, egyik sem ad igazi megoldást arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben, amikor ezen igazolások már nincsenek meg. Például azért nincsenek meg, mert ki se adták azokat. Ilyen esetben hogy lehet azt a valamennyiünk által támogatot t, igazságos megoldást elérni, amely azt biztosítja, hogy ezen probléma miatt ne szenvedjen senki hátrányt, ne szenvedjen senki kárt csak azért, mert az igazolást nem kapta meg, vagy megkapta, de tízhúszharminc évvel ezelőtt eldobta, mint olyan igazolást , amely neki esetleg még hátrányt is jelenthet. Én olyan módosító indítványt nyújtottam be ehhez a szakaszhoz, amely azt tartalmazza, hogy ezen igazolás helyett, illetve dokumentumok között fogadja el a törvény a jogosultnak egy olyan nyilatkozatát, amelyb en a jogosult arról nyilatkozik, hogy őt politikai sérelem érte, és ez ugyanolyan hitelt érdemlő bizonyíték legyen, mint az egyéb megvonást elrendelő bármilyen határozat. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor a parlament megosztja a felelősséget, amely rend kívül nagy. Úgy gondolom, valamennyien - kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt - érezzük annak a súlyát, hogy mi mondjuk ki azt az ítéletet, hogy történte politikai okból megvonás vagy nem történt. Ebben az esetben megadhatjuk a lehetőséget a jogo sultnak arra, hogy nyilatkozatban kijelentse: őt politikai okból sérelem érte. Ebben az esetben a jegyző - helyesen - elfogadja ezt a nyilatkozatot és megállapítja az egyösszegű térítést.
