Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - Morvai Ferenc (FKGP) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "A privatizációs szerződés megszűnésével miért az alanyi kárpótoltakat semmizi ki az ÁPV Rt.? " címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter:
1077 feláldozni a vagyonukat, megvásárolni üzlethelyiségüket, eszközeiket, hogy ne legyenek munkanélküliek, mert ezek az emberek szégyellik, ha munkanélküliek lesznek. Feláldozták valamennyi vagyonukat! A fentiek alapján kérdezem tisztelettel miniszter asszonytól: mi a véleménye a kárpótlási jegyek visszaadásáról, és mi a véleménye a 30 százalékos visszafizetési összegről? Azon túlmenően: hogyan kívánja rendezni, hogy a z ÁVÜ ne évekig halogassa a döntést, hanem korrekt alapon, egyenrangúan azonnal választ adjon, és orvosolja a hozzájuk fordulók gondjait és bajait? Várom tisztelettel válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szé pen. Az interpellációra Csiha Judit miniszter asszony válaszol. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Nagyon szigorú, kötelező erejű felszólítására természetesen azonnal válaszolok. Világos lenne mindaz, amit elmondott , ha úgy lenne, ahogy ön elmondta. Igaz, elég régen született az a törvény - és akkor, mintegy hat évvel ezelőtt ön még nem volt képviselő , amely a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos szabályokat rendezi. Igen sajnálatos, hogy aki önnek az interpellációt ír ta, mostanában nem olvasta el ezt a törvényt, (Derültség és taps a bal oldalon.) mert ilyen szörnyűségeket nem mondatott volna el önnel, ha egy pillantást vet a törvényre. Ezért kénytelen vagyok néhány alaptételét ismertetni. 1991ben fogadta el az Országg yűlés a kárpótlással kapcsolatos első törvényt, melynek 5. § (3) bekezdése meghatározza, hogy a kárpótlási jegy a kibocsátása naptári negyedévének első napjától számított három évig kamatozik. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka. A névértéke t a Kárpótlási Hivatal havonta közzétetette, így a harmadik év végére a kárpótlási jegy névértéke 174,2 százalék, s ezen - lehet, hogy ez már bonyolult, ha nem figyel a képviselő úr - a kamattal megnövelt címletértéket kell érteni. A kárpótlási törvény ért elmében az állam biztosítja és szavatolja, hogy a jegyet annak birtokosa a törvényben meghatározott feltételekkel felhasználhassa a privatizáció során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, akár részvények, üzletrészek megvásárlására. Ez azt jelenti, hogy nem csak az eredeti kárpótoltak, hanem bárki, akinek birtokában kárpótlási jegy van, az állami tulajdon megvételekor névértéken fizethet kárpótlási jeggyel, tehát 174,2 százalékon. Lehet, hogy új hír: a kárpótlási törvény jelenleg is hatályban van, tehát nemcs ak a '92'94ig terjedő időszakban fogadta be a privatizációs szervezet a kárpótlási jegyeket, hanem ma is befogadja, hiszen a törvény ma is előírja, hogy a vételár minimum 10 százalékáig köteles a privatizációs szervezet kárpótlási jegyet elfogadni. Ez az t jelenti, hogy ez egy minimális mérték, ezen felüli mértéket is előírhat az ÁPV Rt. igazgatósága - és elő is szokott írni. Az ÁPV Rt. az állami tulajdonú üzletrészek, részvények pályáztatása után adásvételi szerződést köt a nyertes pályázóval, melyben a v ételár megfizetésének módja a pályázati kiírás feltételeivel megegyező módon jelenik meg. Az adásvételi szerződéstől történő vevői elállás esetén mindkét fél - ez egy ezeréves polgári jogi szabály - az eredeti állapot helyreállítására köteles. Ha a vételár at a vevő megfizette, és egyéb ok miatt következik be az elállás, az ÁPV Rt. a Ptk. rendelkezései alapján visszafizeti a vételárat. Ez azt jelenti, hogy ezzel nem mindenki ért egyet, ilyenkor egyezséget kell megkísérelni, ha ez nem sikerül, bíróságra kerül az ügy, aminek időigénye az ÁPV Rt. kompetenciáján kívül esik. Tehát az ön kérdéseire a következő válaszokat tudom adni: tekintettel arra, hogy a pályázaton való részvételhez szükséges bánatpénz csak készpénzben fizethető be, így a kárpótlási jegyben tört énő visszafizetés kérdése ez esetben fel sem merülhet.
