Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
102 nyilván, ha egyszerre építünk is és fenntartunk is utakat, akkor sokkal gazdaságosabban tudtuk volna ezt megoldani. Azért nagyon örültem volna, ha a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője arra az ésszerű megoldásra nyilatkozott volna - amit egyébként az államtitkár úr is elfogadott , hogy tekintsük át: mennyi adó, díj- és egyéb tartalom van abban, amiből az állam hozzájárulhatna még ahhoz, hogy legalább 2030 százalékkal csökkenthetőek legyenek ezek a díjak. Csak üzemanyagból a kétha rmadot éri el. Az 1500 forintos, képviselő asszony által kiszámolt szakaszdíj Budapest és Kecskemét között 1000 forint olyan díjat és adót tartalmaz, ami az állam költségvetését javítja. 12 százalék az áfatartalma a továbbiakban még az útdíjnak is. Ezeknek az átcsoportosításával - és ha egy kis önmérsékletet tanúsítana a kormány - ezeknek a pénzeknek a bevételénél sokkal többet meg lehetne takarítani, és nem érnénk azt el, hogy a forgalom nagy része kis utakra terelődik. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék s oraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Egy frakcióvezetőhelyettesnek egy napirend előtti felszólalás kapcsán csak egyszer tudok szót adni. Úgyhogy, azoknak, akik jelentkeztek - illetőleg a minisztérium részéről is , többször nem tudok szót adni. Ezért a következő napirend előtti felszólalásra térünk át. Dr. Surján László frakcióvezetőhelyettes úr kért szót napirend előtt - a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőhelyettese - "Villanyáremelés" címmel. Megad om a szót dr. Surján László úrnak. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A villanyáram emelése több parlamenti csata tárgya volt már. Napirend előtt mégis szólni kell most az emelést lehetővé tevő kormányrendeletek jogi bizonytala nságairól és káros következményeiről. Először hihetetlenül nagy, 3540 százalékos áremelésről esett szó, majd végül "mindössze" 24,9 lett - mindössze: idézőjelben. Csak a régi trükk került elő? A nagyon rossz hír után könnyebb a tényleges rosszat elfogadni ? Vagy valami másról van szó? A felelet a múlt év december 20án megjelent rendeletcsomagban van, ebben lelepleződik ennek az emelésnek az igazi természete. A rendelkezések nyomán a fogyasztók egységesen az eddigi árnak mintegy negyedével fizetnek többet. Ez az egyenlőség azonban a villamosipari társaságokra már nem vonatkozik. A privatizált áramszolgáltatók 41 százalékos, a privatizált erőművek 37 százalékos áremeléssel gazdagítják bevételeiket. Ám a hazai tulajdonú erőművek árai alig 3 százalékot emelkedn ek, sőt a legnagyobb hazai termelő, Paks, 3 százalékkal csökkenteni kényszerült árait. Miért hozta létre a kormány ezt a lehetetlen helyzetet? Nyilván megrettent a társadalmilag elviselhetetlen emeléstől, de a külföldi tulajdonosoknak tett megalapozatlan í géretet teljesíteni akarta. Piacgazdaságban példátlan burkolt keresztfinanszírozást alakított ki. A magyar tulajdonú cégek kifosztása teszi lehetővé, hogy a külföldiek megkapják a felelőtlenül ígért profitot, a fogyasztóiáremelkedés pedig eközben megmarad hasson az infláció közelében. Az áremelés előreláthatólag 57 milliárd forint többletbevételt eredményez, ebből 48 milliárd áramlik a külföldi irányítású társaságokhoz, a hazaiaknak csak a bevétel 15 százaléka jut, pedig hazai kézben van az áramtermelés töb b mint fele. Ezt a helyzetet az említett rendeletek hozták létre. Az alkotmány tiltja az állami és magántulajdon minden megkülönböztetését. Ezek a rendeletek alkotmányellenesek. Miért baj ez? Nemcsak a jogi probléma miatt. Azért, mert ez a helyzet soká nem tartható. A hazai tulajdonú cégek felélik utolsó tartalékaikat, fejlesztésre, de még karbantartásra sem futja. Hogy például Paks esetében ez mit jelent, arra jobb nem is gondolni. Ha a kormány az állami cégeket meg akarja menteni az általa okozott elnyomo rodástól, kénytelen tovább emelni az árakat. Már be is jelentették, hogy az árakat negyedévente felülvizsgálják. Ez a kifejezés alig leplezett változata az áremelésnek. Az áram fogyasztói ára a jövedelmekhez képest így is magas. Az állami tulajdonban