Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - Eskütétel - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
11 szerződést sikerült a magyar államnak kötni, amely ennek a végkielégítésnek az indokoltságát ne m teszi reálissá. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Raskó György képviselő úrnak, az MDNP frakcióvezetőhelyettesének. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! N agyon is meg tudom érteni, hogy miért kezdte rögtön védekezéssel ezt az ülésszakot az államtitkár úr a bankprivatizációval, konkrétabban a Budapest Bank privatizációjával kapcsolatban. Úgy gondolom, más ellenzéki képviselőtársaimmal együtt a bankrendszer p rivatizációját mi is fontosnak és szükségesnek tartjuk, tehát ebben a témában nem hiszem, hogy komoly vita lenne közöttünk. Azt azonban, hogy a Budapest Bank privatizációja milyen botrányokat okozott, szintén nem szeretném ecsetelni, mert közismert dolgokr ól van szó. De mindenképpen szükségesnek tartja a Magyar Demokrata Néppárt felhívni a figyelmet arra az eszközvisszavásárlásra, amit jelen esetben a Polgári Bank jelent és amit ön is említett. Elfogadjuk azt, hogy ilyen garanciákat kellett adni annak idej én, de azt, hogy amikor ismeretes volt, hogy az új tulajdonosok tevékenysége első félévében még minden teher, minden kötelezettség, a különböző tranzakciók miatt bekövetkezett veszteség a magyar államot terheli; ezért úgy gondolom, hogy a visszavásárlási k ötelezettség mellett talán a magyar államnak kellett volna képviselőt küldeni a bankba - a Polgári Bankba úgyszintén , hogy ezt a valószínűsíthető vagy várható veszteséget legalább mérsékelje az állam. Ön azt mondta, hogy ma még nem ítélhető meg a szaldó, hogy mekkora összegű veszteség éri az államot ezzel a visszavásárlással. Napirend előtti felszólalásomban szeretném önnek nagyjából ecsetelni, hogy körülbelül mekkora összegekről van szó, és milyen hibát követett el a Pénzügyminisztérium akkor, amikor ezt a Polgári Bankot gyakorlatilag felügyelet nélkül adta, tudván, hogy majd milyen kötelezettséget kell esetleg ezután vállalnia. (Dr. Szabad György: Úgy van!) Köszönöm. (Taps az MDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, az MDF frakcióvezetőhelyettesének. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon örültem volna, ha ebben az igen nagyon fontos kérdésben az eredeti bejelentésnek megfelelően, Medgyessy pénzügyminiszter ú r tette volna meg ezt a bejelentést. Ebben a Polgári Bank sorozatban mindig valaki helyettesít valakit, adott esetben még a kormányülésen is helyettesítette miniszterelnök urat az a Bokros Lajos, aki személyében érintett volt a bankeladásban. Államtitkár ú r említette, hogy 600 oldalas anyagot lehetővé tett betekintésre, és ezt még nem vettük elég sokan igénybe. Felhívtam a Pénzügyminisztériumot, és tisztelettel kértem, hogyha a két titokgazda, a két vevő megadta a felmentést a titoktartás alól, akkor tegyék lehetővé, hogy fénymásolatban megkapjuk, mert 600 oldal áttekintéséhez legalább kétnapi hideg élelmet kellene vinni a Pénzügyminisztériumba, vagy pedig igen felületes lenne ez a munka. Ezért mi csak a jövő héten fogjuk megtekinteni, de szakértőktől már tá jékozódtunk róla. (15.30) Államtitkár úr említette azt a sajnálatos értékcsökkentő körülményt, hogy milyen rossz körülmények között kellett eladni a Budapest Bankot, hiszen két ígéretes bank, miutá n megtekintette, hogy ennek a banknak milyen a belső gazdálkodása, gyorsan visszalépett. Kérdésem az, államtitkár úr, miért kellett ilyen sürgősen eladni. Kinek állt érdekében? Egy profán hasonlattal élve: a zöldséges piaci árus is tudja, hogy a kényszerhe lyzetben lévő eladó szorult helyzetben van, és minden vevő ki
