Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
83 fejlesztéséről, valamint a műemlékvédelemről szóló törvények egyugyanazon társadalmi célt szolgálják, egy rendezett Magyarország épített képének kialakítását. Olyan rendezett Magyarország épített képének kialakítását, amelyben azonban azok az építészeti emlékek, kertek és műemlékek, amelyek jelképei Magyar ország épített kulturális történetének, megvédésre kerülnek, azok szerves részévé válnak az elkövetkezendő időszak épített kultúrájának, jelképeként annak, ahogyan ennek az országnak épülnie kell rendezett módon. Tisztelt Ház! Régi adósságot rendez a kormá nyzat, és reményeim szerint régi adósságot rendez a Ház e törvény vitájának, illetve két törvény vitájának a megkerülésével. Régi adósságot, hiszen a műemlékekről utoljára 1881ben rendelkeztek törvényi szinten, és az építésügyről is több mint 30 éves ma m ár a szabályozás. Nem nehéz belátni, hogy ez idő alatt a magyar társadalom gyökeresen átalakult, olyan változások mentek végbe a magyar átalakulásban, amelyek feltétlenül indokoltnak fejezik ki, illetve indokolttá teszik azt, hogy törvényi szabályozásra so r kerüljön. Tulajdonképpen az építésre vonatkozó hatályos szakmai előírások jelentős része ma már valóban nem korszerű, gátját képezi a fejlődésnek, nincs összhangban a nemzetközi szabályozás trendjével, s nem szolgálja a jogbiztonságot. Ebben az értelembe n tehát feltétlen megújításra vár. (10.00) Lényegében az elmúlt időszakban a kormányzati szerepvállalás tartalma egyébként minden szakterületen alapvetően megváltozott, a közvetlen irányítási funkciókat a gazdasági, szakmai és ellenőrzési feltételek megter emtése, az országos szabályozási tevékenység ellátása, a koordináció erősítése vette át. Így van ez az építésügy területén, ahol az egységes szakirányítás igénye azért is jelentkezik különös hangsúllyal, mert az építés ügye egyszerre gazdasági, szociálpoli tikai, környezeti és kulturális kérdés is. Az egységes, áttekinthető építésügyi szabályozórendszer megteremtése és hatékony, működőképes jog- és intézményrendszerének kialakítása központi, állami feladat, és azért is különösen fontos, mert ezek a szabályoz ók szinte valamennyi állampolgárt érintenek közvetve vagy közvetlenül, valamennyiünk hétköznapi mindennapi életét befolyásolják. Ezek a törvényjavaslatok, amelyek a Ház előtt fekszenek, olyan szakmai alaptörvények a megítélésünk szerint, amelyek áttörést j elenthetnek az épített környezet alakításának, fejlesztésének és védelmének egész kérdéskörében. Áttörést és áttekintést azért, mert új szemléletet fogalmaznak meg ezeken a területeken. Tisztelt Országgyűlés! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint a műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat nem valamilyen elszigetelt szabályozási kezdeményezés, hanem annak a törvénykezési csomagnak a része, amely a környezet egészével, illetve a környezet egyes elemeivel komplex módon foglalkozik. Az Országgyűlés tavaly fogadta el a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt, amely egyértelműen utalt már arra, hogy a környezet épített és természeti elemei összefüggő egységes egészt alkotnak, s eszerint kell a szabályozás nak is egységesnek lenni. Ugyancsak az említett törvénykezési csomag része volt az idén tavasszal elfogadott területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény, valamint a tervező- és szakértő mérnökök és építészek szakmai kamaráiról, illetve a termé szetvédelemről szóló törvény is. Ezúton is szeretném kifejezni a tisztelt Háznak köszönetemet, a minisztérium köszönetét azért, hogy a parlament által elfogadott parlamenti határozatban rögzítette a környezetvédelmi törvény elfogadása után azt a jogi menet rendet, amely alapja volt annak, hogy tulajdonképpen e tárgykörben a környezet, az épített környezet, a területfejlesztés és területrendezés, a természetvédelem tárgykörében a tisztelt Ház történelmi léptékű jogalkotási csomagot fogadhasson el, és ezen tör ténelmi léptékű jogalkotási csomagtervnek ezen két alappillére immáron az épített környezetet is beemeli ebbe a csomagtervbe. Amint utaltam rá, az épített és a természeti környezet együtt adja az ember környezetét. Ezt a megállapítást azzal egészíthetjük k i, hogy a környezet megfelelő alakítása, tudatos fejlesztése,
