Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
65 ott! Én kértem önöke t annak idején, a pótköltségvetéskor, hogy amit az agráriumra szánnak, azt tegyük a Mezőgazdasági Minisztérium sorára. Nem történt meg. Ez volt annak idején a tűzelhalással kapcsolatosan, ez most a területfejlesztéssel kapcsolatosan, és így tovább. Ez a 93 milliárd egyébként nem éri el 50 százalékát a '94. évi támogatásnak, úgy tessék számolni! Az EUcsatlakozással kapcsolatosan pedig meg kívánom jegyezni, hogy a költségvetés 500 millió forintot szán az EUcsatlakozás előkészítésére. 500 milliót! Ez valamiv el több, mint Tocsik Márta fizetésének fele. Ezzel nem lehet előkészíteni az EUcsatlakozást, ebből csak bukás lesz. Erre szeretném felhívni képviselőtársaim és a kormány figyelmét is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszMagyar Polgári Párt szintén nagy fontosságot tulajdonít egy ilye n nemzeti agrártörvény kidolgozásának és elfogadásának. Mi is úgy látjuk – csatlakozva itt az előttünk, több ellenzéki képviselő által feltett kérdéskörhöz – , hogy az valamennyiünk közös érdeke, hogy kiszámíthatóbb és követhetőbb legyen mind a termelés, mi nd az értékesítés folyamata. Annak is nagy fontosságot tulajdonítunk, hogy a magyar kormány a várható európai uniós tárgyalásokhoz már egy kész koncepcióval üljön le, és lehetőleg az Európai Unió számára is világos legyen az, hogy milyen rendszer kereteit kívánja a magyar kormány – az akkori, mindenkori magyar kormány – az európai uniós keretekhez igazítani, és hát erről folyjanak majd a tárgyalások. Én is azt hiszem, hogy önmagában a minisztercsere még nem jelenti azt, hogy az agrárrendszer, a támogatások rendszere, az elosztási rendszer megváltozik. Ehhez jóval hosszabb idő kell, ezt nem is várja senki, hogy most az új, hivatalba lépő miniszter néhány napon belül drámai változásokat tegyen. A költségvetési törvényjavaslatot már többékevésbé elfogadtuk, ez meghatározza azt, hogy 1997ben milyen keretek között mozoghat a magyar agrárszféra. Ami pedig az államtitkár úr által elmondott agrártörvény kidolgozásának a pontjait illeti, a napokban kaptuk meg az 1997es első féléves jogalkotási programot, abban sajn os még nincsen benne ennek az agrártörvénynek a kidolgozása, ezért mi szeretnénk azt, hogyha az az előkészítő munka, amelyik a minisztériumban folyik, annak jövő félévben már egy konkrét eredményét látnánk. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (d r. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Őszinte örömömre szolgál, habár egy miniszterváltással összefüggésben, de olyan hangnemben folyik itt egy polémia az agrárkérdésekről, amit ez a kérdés megérdemel. Akkor, amikor nemzeti agrárprogramról, agrártörvényről beszélünk, akkor az feltételez egy, az ügyeket megértő felülemelkedettséget, hiszen a nemzeti agrárprogram olyan nemzeti konszenzuson k ell hogy alapuljon, amiben a politika – s nem feltétlenül az egyes pártok egymás közti konszenzusa – , valamint az érdekeltek megegyezése van jelen. Ez képes ezt a kérdést kiemelni abból a túlpolitizáltságából, amiben eleddig benne volt. Szükséges a nemzeti agrárprogram azért is, hogy legyen egy nemzeti minimumunk, ha úgy tetszik, az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. Sokan állítják, hogy csak legyengített agrárgazdasággal lehet az Európai Unióhoz csatlakozni. Állítom – és egyre inkább terjed ez a felismer és – , hogy az Európai Unióhoz csatlakozás akkor kerül
