Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
115 a megoldása is nagyon fontos, amelyek megoldási technikájaként adott esetben egy megoldás, egy javaslat elfogadható volt, de általános szabállyá tenni egy adott probléma megoldására vonatkozó technikát nem lehet. Itt é n ugyanezt a problémát érzem ebben a kérdésben is. Nem szakterületem, tehát nem szeretnék semmilyen konkrét pro vagy kontra álláspontot kialakítani, hogy a két, sokszor emlegetett élelmiszeripari részvénytársaság privatizációs technikájaként egy ilyen ing yenes vagyonjuttatás elképzelhetőe. De általában azt az általános döntési lehetőséget megadni, hogy mindenféle szövetkezeteknek ingyenes vagyonjuttatási lehetősége meglegyen, ezt én túlzónak gondolom. Az önkormányzatok esetében is valóban igaz, hogy eddig is jellemző volt az önkormányzatoknak az ingyenes állami vagyonjuttatás, mindez azonban normatív módon történt az önkormányzati törvény keretében, illetve a tulajdonátadó törvények keretében. (12.30) Valóban, én magam is jól ismerem azokat a problémákat, amelyek az önkormányzatokat sújtják az állami tulajdonnal kapcsolatban. Valóban, lehet, hogy azt a megoldást kell alkalmazni, hogy ez továbbra is ingyenes vagyonjuttatás, de azt hiszem, hogy ilyen módon diszkrecionális kormányzati döntés lehetőségét megter emteni gumiparagrafus alapján... Mert én azt mondom, hogy mind a 3200 magyar önkormányzatnak ezek alapján a szakaszok alapján lehet ingyenesen vagyont juttatni. Mert ma Magyarországon mutasson nekem egyetlenegy olyan önkormányzatot valaki, ahol foglakoztat ási és szociális problémák nincsenek. Ilyen nincsen. Egyetlenegy magyar önkormányzatnál sincsen. Innentől kezdve pedig nagyon rossz az a megoldás, amelyik ha mást nem, akkor – megint hadd legyek nagyon óvatosan fogalmazó ellenzéki – minden konkrét kormányz ati döntés kapcsán fel fogja vetni annak a kérdését, hogy milyen politikai megfontolások vannak a háttérben. És nem lesz olyan önkormányzat, amely nyugodt módon várhatja az adott esetben általa régóta remélt ingyenes vagyonjuttatásnak a tényét. Harmadik, b efejező gondolat a pályáztatásnak a kérdése. Nem szeretnék túlságosan elnagyolt lenni, de mégis most a részletekbe hadd ne bocsátkozzam bele. A már oly sokat idézett privatizációs vagy oly sokat idézett botrány kapcsán, a Tocsiküggyel kapcsolatban is van egy szál, ami azért a pályáztatás vagy nem pályáztatás kérdését veti föl. Abban az esetben, amikor a három szabaddemokrata képviselő úr által benyújtott törvénymódosító javaslat mögött az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, szabályozottság igényének szándék a jelenik meg, akkor, amikor azt a gondolatot, hogy adott esetben a nem direkt privatizációs tevékenységével kapcsolatban az ÁPV Rt. esetében is végiggondolandó a közbeszerzési törvény alá tartozás, ezt a gondolatot maga az új privatizációs miniszter is el fogadja. Akkor, én pontosan meg nem számoltam, de több mint tíz elemből álló módosító javaslatnak a benyújtása, amelyik mellőzhetőnek tekinti további több mint tíz esetben a pályáztatásnak a lehetőségét, az azt gondolom, és most itt konkrétan persze ki leh etne emelni olyanokat, amelyeknél legalább végiggondolható és olyanoknál, amelyeket jól láthatóan nagyon veszélyesnek tekintek és további megalapozott vagy megalapozatlan gyanúsítgatásoknak a táptalaja lesz az, hogy itt mellőzhető a pályáztatás. Önmagát az irányt nem tudom – és szerintem nem is lehet – elfogadni. Nem arról van szó, hogy teljessé válna az ÁPV Rt. ellenőrzése, nincs parlamenti bizottság, nem arról van szó, hogy lehetőleg a pályáztatás garanciális elemei tovább javuljanak, hanem arról van szó egy módosító javaslat kapcsán, amely benyújtási körülményeiről már többen beszéltek, most aztán én még egyszer nem szeretném megismételni, de egy ilyen utólag benyújtott módosító indítványban rendkívül sok elemmel egyszer csak megjelenik megint az a javasl at, ami már oly sokszor vitát váltott ki, és nem igaz, hogy megnyugtató válaszokat lehetett adni, hogy miért is jó és miért is nem botránymentes a pályáztatás nélküli privatizációs magatartás vagy a vagyonkezelőnek a pályáztatás nélküli magatartása. Szóval , mondom, ebben a helyzetben ez egy nagyon sok elemű pályáztatás mellőzésére, további mellőzésére lehetőséget adó módosító javaslat. Én ezt rendkívül szerencsétlen, rossz megoldásnak tekintem. Önmagában ez a mai vita kerete is nagyon nehézzé teszi, hogy it t most
