Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
109 kiemelte, az új tulajdonosi struktúra létrehozásában ugyanolyan döntő szerepet töltöttek be, mint az úgynevezett hivatalosan privatiz ált cégek. Ez mind a mai napig nincs megoldva. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ezzel, a vagyongazdálkodásnak értelemszerűen meglévő hiányosságain túl ezt a kérdést is, ha már nem is olyan nagy szereppel, de mégis rendezni kellene. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Raskó György úrnak, a Magyar Demokrata Néppárt képviselőjének, két percben. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Simon József hozzászólására két mondattal szeretnék re agálni. Azzal értenénk egyet, és az lenne a logikus, hogy mondjuk például a Ringa esetében az az ezer termelő megcsinálná azt a szövetkezetet, és utána ők alakítanának egy gazdasági társaságot, amely a Ringa – mondjuk – akár legyen ingyenes vagyonátadással megszerezhető, de akkor mint részvénytársaság már értelmezhető más befektetők számára. Én csupán erről beszéltem. Tehát kell egy közbeeső pont, direktbe, oszthatatlan vagyonba tenni be egy ekkora értéket, szövetkezeti oszthatatlanba, abban a pillanatban l eblokkol, és nem lehet vele többé mit csinálni. Csiha Judit miniszter asszonynak a következőt szeretném megjegyezni. A nemzeti leltárral kapcsolatban nagy reményei ne legyenek, mert 1990. előtt nem volt piacilag értékelt vállalkozói vagyon Magyarországon. Hasra ütve lehetett mondani, hogy ennyi milliárd, meg annyi milliárd, senki meg nem mérte, mert tranzakciók olyan kevés számban voltak, hogy abból nem lehetett következtetést erre a vagyonra, mint piaci vagyonra meghozni. Ráadásul mechanikus átalakulások t örténtek eszköz alapon, könyv szerinti értéken. Kérdezem én, mi köze van annak ahhoz, hogy az a vállalat mennyit ér? Ebből adódóan a vagyonvesztés is megkérdőjelezhető, mert kérdés, hogy egy papíron kimutatott vagyonhoz viszonyítom a vesztést vagy pedig eg y piaci értékhez. Márpedig akkor piaci értéket egy kormány nem tudhatott volna meghatározni, mert ahhoz kellett volna kellő számú tranzakció, hogy utána lehessen többékevésbé számszerűsíteni, hogy valójában ez az állami vállalkozói vagyon 1990ben mennyit ért. Harmadik megjegyzésem pedig az, hogy a vagyonkezelő részvénytársaságot azért tartjuk szükségesnek, és lehet, hogy persze most egy nagyon jó kodifikációs munka folyik ezen a területen, mert jelen pillanatban összefolyik a vagyonkezelés, az ügynöki tev ékenység és a kincstári típusú vagyonkezelés – gondoljunk az erdőtársaságokra – , ez így nem mehet tovább. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Barsiné Pataky Etelka képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. BARSINÉ PATAKY ETELK A (MDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A miniszter asszony az előbb Deutsch Tamásnak adott válaszában arra hivatkozott, hogy amiről itt most beszélünk, ez kodifikáció, jogalkotás és valamiféle eljárási rend. Rendben van, maradjunk ennél a fogalomkészlet nél. Miniszter asszony, úgy gondolom, hogy amit most itt mi végigcsinálunk, ez egy jogtörténeti kuriózum. Nevezetesen arról van szó, hogy amikor az ÁPV Rt.nek az új vezetése kinevezésre került, akkor a kormány önön keresztül benyújtott ide egy bizottsági csatlakozó módosító javaslatot a privatizációs törvény módosítására. Ezt nem tartjuk elfogadhatónak. Miről van szó? Körülbelül másfél hónappal ezelőtt már javasoltuk a kormánynak, országgyűlési határozati javaslatot nyújtottam be, hogy a kormány tegye le m indazokat a jogszabályokat, amelyeket változtatni kíván, tegye le azokat az érintett helyeket, hogy a Ház lássa és a Ház hozzá tudjon szólni ehhez. Ha eljárási rendről van szó, akkor azt gondolom, hogy ez a dolgoknak a
