Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
991 A másik, szeretném elmondani, hogy ha egy ingatlanrészen belül valaki fizet valamennyit, az nem feltétlenül bérleti díjat jelent, hiszen az önkormányzat egyetlen pártnak sem adott úgy ingatlant, irodát, hogy a rezsiköltségeket ne kelljen fedezni. Most ahol egy osztatlan épületen belül van egy párt, bizony a rezsiköltséget fizetni kell, és lehet, hogy ez volt az a 20 ezer forint, amit ténylegesen fizettek, az ön által említett 58 ezer forintról legjobb információim szerint nem túl gyakran történt még befizetés. (sic!) Ha tévednék, ez az önök dolga, nem az enyém. Csak zárójelben, csak anekdotaként jegyzem meg, hog y amikor 1990ben is helyi önkormányzati tagként valamennyi olyan párt Békéscsabán, aki igényelt irodát ingyenes használatra vagy ingyenes bérleti díjjal az önkormányzattól, pont az önök pártjának megyei elnöke volt az - de ezt igazán csak zárójelben mondo m , aki úgy ítélte meg, hogy a kezdeti időszakban sokkal szerencsésebb, ha az ő lakásának néhány helyiségét veszi ki a Kisgazdapárt, vélhetően ingyenes használatra. Ha nem ingyenes volt, ezt önök tudják, nem én, de ingyenes használatra a saját lakásánál v ett, akkor is felajánlva volt, hogy városi szinten lehet használni. (sic!) Tehát összegészében én úgy gondolom, hogy két fontos részről van szó. Egyrészt tartalmilag indokolt, mert a társadalmi szervezetekről is szól. Ez a pozitív diszkrimináció nem példa nélküli, hanem minden olyan esetben megtörtént - parlamenti döntéssel , amelyek a parlament megítélése szerint is fontos célokat szolgálnak. Talán ebből a szempontból érthető, hogy miért terjed egy további lépésre. A másik, ami fontos elem volt - úgy gond olom, csak összegzésként , hogy ez a jelenleg ingyenes használatban lévők a választási eredmények (sic!) , és nemcsak a parlamenti pártok, hanem társadalmi szervezetek tulajdonába is kerülhetnek, pont azért, hogy hosszú távra stabilizálják, kiszámíthatóvá tegyék a működési feltételeket, mert úgy gondolom, hogy hosszú távra számíthatunk, hogy lehet, hogy másmás szavazati aránnyal, de ezek a parlamenti pártok érdemi tényezői lesznek a magyar közéletnek. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm sz épen. Kétperces észrevételre kér szót Tímár György képviselő úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Igen tisztelt Tóth Károly Képviselőtársam! Én nagyon örülök, hogy ön a jövőbe lát, és megjósolja azt - amit az utolsó mondatáb an mondott , hogy reméli, hogy a jövőben is ugyanezek a pártok lesznek tényezői a politikai életnek. Én remélem, hogy nem. Egyikünk sem lát a jövőbe, ez nem politikusi lehetőség. Ezzel szemben szeretnék rámutatni egy logikai törésére az előadásának. Ön úg y kezdte - ha jól emlékszem , hogy egy társadalom elkezd építkezni. És ebből vonta le azt a következtetését, amit hallottunk gyönyörű előadásában. Ezzel szemben ez megalapozatlan. Ez a társadalom nem most kezdett el építkezni, ez nem az ígéretek földje vo lt, hanem itt éltünk. Ennek a társadalomnak megvan a maga múltja és nem lehet azt mondani, hogy hatályban tartjuk a korábbi előjogokat és az előjogokkal szerzett javakat, és hatályban tartjuk a korábbi hátrányos helyzetbe kényszerítettségeket is és a marad ványt újraosztjuk. Ez nem újraosztás, hanem az előző periódusok utóélete. Egyébként, amit elmondott, nagyon nagy figyelemmel hallgattam, és hiányoltam benne azt az indokolást, hogy miért kell tulajdonba adni, mi indokolja ezt, mi ennek a morális, vagy jogi , vagy alkotmányjogi, vagy gazdasági alapja. Nem láttam sem indokát, ön meg se kísérelte ezt indokolni, és ugyanakkor nem mondott egyetlen olyan érvet sem, amely az általam az előzőekben előterjesztett használati jogosultság ellen szólna. Amit ön elmondott - messzemenőkig egyetértek önnel - a használat és a négyévenkénti újramegmérettetés utáni újrafelosztást értve ezalatt. Természetes, egyetértünk, akire a választópolgár a szavazatát adja, akit felhatalmaz, hogy a magyar parlamentben őt képviselje - vagy e gyéb helyen, egyéb alkotmányos helyen , oda tárgyi eszközöket is kell
