Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
986 Tisztelt Képviselőtá rsaim! Jogos a felvetés, és az, hogy hatéves elmaradás az, amit pótolni kellene. (20.10) Ha a Független Kisgazdapárt is abban a helyzetben lenne, mint az MSZP, hogy a korábbi törvények, rendeletek értelmében az ingyenes használati jog a birtokukban van, és birtokunkban lenne, akkor nyugodtan mondhatnánk azt, hogy akkor mi is támogatjuk ezt a törvénytervezetet, és elképzelhető, hogy esetleg a Kisgazdapárt is aláírta volna. De mivel rendezetlen az ingyenes használati jog kérdése '90 óta, a pártok részéről ált alában - egy párt részéről rendezett egységesen, az MSZP részéről , és korábbi próbálkozások, kezdeményezések sem hoztak eredményt, a Kisgazdapárt álláspontja az, hogy nem szabad, nem javasoljuk tulajdonba adni a társadalmi szervezeteknek az ingatlanokat, és itt elsősorban a pártokról beszélek, hanem a választások után a választási eredményeknek megfelelően kell biztosítani a pártoknak az ingyenes használati jogot. Voltak korábban példák, mondjuk elutasítandó példák - a Fidesz, az MDFszékház értékesítése , ami mind a mai napig is nyitott és rendezetlen kérdés. Hogy miért tartjuk fontosnak azt, hogy rendezve legyenek a társadalmi szervezetek ingatlankérdései, ezen belül a pártok működési feltételéhez szükséges ingatlanok kérdése? A fontosságot tulajdonké ppen az alkotmány határozza meg, amely úgy mondja ki, hogy a köztársaságunk alapja a többpárti parlamentáris demokrácia. Ahhoz, hogy a pártok működni tudjanak és az egészséges, normális egyensúly meglegyen, ahhoz a feltételt is biztosítani kellene. Tehát e z a törvény tulajdonképpen az állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szól. Azonban a pártoknak, és ha szabad azt mondanom, hogy csak a Független Kisgazdapártról beszélek, nagyrészt nem állami tulajdonban vannak az általuk használt ingatl anok, és nem ingyenes használatban vannak, hanem bérleti jogviszonyban. És fogok majd példát is mondani arra, hogy korábban hiába próbálkoztunk ezt a kérdést rendezni, bizonyos értelmezési differencia lépett fel, például abban a vonatkozásban, hogy mi szám ít ingatlankezelő szervnek. Én Békés megyében lakom, Békéscsabán például, mivel az a megyei művelődési központ, ahol a megyei szervezetünk működik, a megyei tanács kezelésében volt, nem számít ingatlankezelő szervnek, holott egy sor ingatlant kezelt. Koráb ban így nem kerülhetett ingyenes használatba, és igen kemény összegeket határozott meg május óta ez az intézmény azért a területért, amit használunk. Vagy például Békés városában '95ben hiába próbáltuk elérni azt, hogy a költségvetési üzem kezelésében lév ő ingatlanra kapja meg az ott működő szervezet a használati jogot. Érdekes álláspontot képvisel maga a vagyonkezelő megyei szervezet, amely úgy értelmezi, és ebben kikérte a földhivatal véleményét, kikérte más hivatal véleményét is, hogy csak az ingatlanke zelő vállalat számít ingatlankezelő szervnek. Ezek szerint Békés megyében csak Békéscsabán volt ingatlankezelő vállalat, ezek szerint akkor a többi településen sehol sem lehetséges az, hogy a párt használatában lévő ingatlanok mondjuk ingyenes használati j oggal a párthoz kerüljenek. Hiába fordultunk a Belügyminisztériumhoz abban az időben, hiába próbálkoztunk a vagyonkezelőn keresztül, összesítve leadtuk a vagyonkezelőnek az év elején szintén a párt által használt ingatlanok kérdéskörét. Továbbra is fennmar ad az a helyzet, hogy tulajdonképpen a Kisgazdapárt használatában lévő ingatlanok nincsenek állami tulajdonban, és nincsenek ingyenes használati joggal átadva nekik. Tehát így tulajdonképpen ez a törvény egy szűkebb csoportnak fogja biztosítani a tulajdonh asználatot, ugyanis továbbgondolva mindig visszakanyarodnak a korábbi rendeletek ahhoz, hogy mivel ingatlankezelő szerv kezelésében nem volt, így nem kapja meg. A korábbi három törvény, ami foglalkozott tulajdonképpen a pártok dolgaival, a '89. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről, gazdálkodásáról, elhelyezéséről nem szól. A '90. évi LXX. törvény a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről, ingyenes használatáról. És a '91. évi XXXIII. törvény pedig megintcsak nem úgy foglalkozik a kérdéss el, hogy mondjuk a pártok vagy a társadalmi szervezetek elhelyezése meglegyen, hanem tulajdonképpen mi kerüljön önkormányzati tulajdonba, és mi ne kerüljön önkormányzati tulajdonba. Hiába használtuk mi '89től például abban a
