Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDNP):
963 Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy üdvözöljük, hogy találkozhattunk a foglalkoztatási törvény újabb módosításával, és ezt mondom annak ellenére, hogy úgy érzem, hogy még nem ez az a módosítás, amelyikről elmondhatnánk, hogy egy átfogó, koncepcionális változásokat is tartalmazó módosítás van előttünk. Annak ellenére - hogy a törvényjavaslat viszonylag nagyobb terjedelmű - kell ezt a megállapítást tennem, és mindjárt itt hozzátenném azt, hogy elsősorban azért, mert úgy érzem, hogy a javaslatnak nagy része szervezeti változtatásokkal foglalkozik. Az, hogy az Országos Munkaügyi Központ hatásköre lecsökken, és ezeknek a feladatok egy része bekerül a Munkaügyi Mi nisztériumba, lehet hogy egyszerűsödni fog az irányítás, de azzal az általános megállapítással, amelyik azt mondja, hogy egy irányítási szint ezáltal kikapcsolásra kerül, sajnos nem tudunk egyetérteni, mert ez az irányítási szint megmarad, csak máshova fog kerülni. Ami a koncepcióval kapcsolatban, illetve annak a hiányával kapcsolatban elhangzott, azon állításom igazolására csupán annyit szeretnék mondani, hogy most, amikor a foglalkoztatási helyzet egyáltalán nem rózsás, újra növekedik a regisztrált munkan élkülieknek a száma. Lényegesen több eszközt kellene csatába indítani annak érdekében, hogy minél inkább segítsük a munkanélküliek rendkívül rossz helyzetét. S konkrétan, hogy mire gondolok. Sajnos a legutóbbi módosítások a munkanélküliek rétegének két leg veszélyeztetettebb részét sújtották legjobban. Ők voltak a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók. S pont az ő tekintetükben nem találni új szabályozást, s itt szeretnék visszatérni az előttem szóló képviselőtársam megállapítására: ugyan a foglalkoztatási tö rvénybe kerültek be új eszközök - mint például a munkahelymegtartás támogatása vagy az alkalmazással kapcsolatos járulékok átvállalása , de ezek az eszközök egyáltalán nem új eszközök, ezek korábban is működtek, az Országos Foglalkoztatási Alap keretében benyújtható pályázatok alapján lehetett ezeket elnyerni. Az, hogy most a törvénybe bekerült, lehet, hogy a garancia több, lehet, hogy nagyobb a biztosíték, de egyáltalán nem új eszközökről van szó. Ami koncepcionális változtatást jelenthetett volna - a jel enleg hatályos szöveggel szemben - az az, hogyha megpróbálta volna ez a módosító javaslat a munkanélküli ellátási rendszert kimozdítani a jelenlegi, szociális segélyezéshez hasonlítható rendszerből, és célul tűzte volna ki azt, hogy rövid időn belül megpró báljuk a biztosítási rendszerré átalakítani ezt az ellátórendszert. Ennek a nyomait sem lehet fellelni. Következőkben szeretnék néhány konkrét kérdésről említést tenni, és természetesen nemcsak azért, mert ellenzéki képviselői mivoltom azt mondja, hogy azo kat kell kiemelni, amelyekkel nem értünk egyet, hanem azokról a kérdésekről kell szólni, amelyeknek a megváltoztatásával esetleg javítani lehet a törvényjavaslatot. Nem tudom például, hogy mi indokolta mindjárt a javaslat 1. §ának (2) bekezdésében azt a v áltoztatást, amelyik a jelenlegi hatályos rendelkezésekhez képest enyhíti a kormánynak a közreműködését a munkanélküliellátásokkal kapcsolatos kifizetéseknél. Ugyanis a jelenlegi törvény azt mondja, hogy a kormány - mármint a Munkaügyi Minisztérium - szav atolja ezen ellátások kifizetését. Ugyanakkor a tervezni kívánt, illetve tervezett változtatás pedig csupán annyi, hogy gondoskodik ezen ellátások kifizethetőségéről. Én úgy érzem, hogy semmi nem indokolja azt, hogy itt a Munkaügyi Minisztériumnak a felada ta kevesebb vagy enyhébb legyen a jelenleginél. Nem tudom, hogy egyeztetési hiányosság vagy egyéb ok miatt, sajnos több pontatlanság van a benyújtott törvényjavaslat szövegében. Szeretnék utalni mindjárt a 2. § c) pontjára, ahol egymás után említi kétszer a munkaadói és a munkaadói szövetségeket. Ha nézzük, hogy mire akart irányulni itt a törvény beterjesztőjének a szándéka, akkor feltehetően arra, hogy együtt nevezze meg a munkaadói és munkavállalói oldalát az Érdekegyeztető Tanácsnak, de sajnos a javaslat ba nem ez került leírásra. Volna még egy terület, ahol feltétlenül indokolt lett volna más koncepciónak az alkalmazása, és ez pedig nem más, mint a minimálisan juttatott munkanélkülijáradéknak az összege, illetve az ehhez
