Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
961 munkanélkülijáradékának folyósítása megszüntetésre kerül a képzés ideje alatt, és keresetpótló juttatásban részesül. (18.00) A keresetpótló juttatás mért éke magasabb a járadék összegénél, az első szakaszban folyósított járadék 110 százaléka. Ez a szabályozás több szempontból is kifogásolható. A munkanélküli, ha a képzést követően sem tud elhelyezkedni és ismételten munkanélkülijáradékot kér, nem a korábba n elkezdett járadék folyósítása folytatódik, hanem az új feltételek szerint kerül az megállapításra. Ez az esetek többségében kedvezőtlen a munkanélküli szempontjából. A jelenlegi szabályozás arra ösztönzi a munkanélkülieket, hogy a folyósítási időszak vég éhez közeledve kapcsolódjanak bele a képzésbe. A módosítás ezen kíván változtatni oly módon, hogy a járadék folyósítása alatt képzésbe kapcsolódó munkanélküli részére nem keresetpótló juttatást, hanem a számára már megállapított járadékot folyósítják. Ha a járadékfolyósítás ideje a képzés befejezése előtt lejár, a munkanélküli kérelmére keresetpótló juttatást kell megállapítani a képzési idő még visszamaradó részére. A törvényjavaslat újra lehetőséget biztosít arra, hogy a pályakezdő munkanélküli képzési tá mogatásként keresetpótló juttatást kaphasson. Mint ismeretes önök előtt is, a pályakezdők munkanélkülisegélye 1996. július 1jével megszűnt. Ezzel egyidejűleg kormányrendelet lépett hatályba, amely új támogatási formákat vezetett be a pályakezdők részére. A kormányrendelet és a javaslat a foglalkoztatást elősegítő képzések tekintetében szinkronba fognak kerülni egymással. Kiemelném a munkahelyteremtő támogatás szabályainak bővítését. Támogatáshoz juthat olyan munkanélküli is, aki saját maga próbá lja meg foglalkoztatását megoldani. Köztudott, hogy eddig pályázati úton kaptak a munkáltatók munkahely teremtésére támogatást. Ez a támogatási forma nem volt sikeres az eddigi tapasztalatok szerint. Több esetben szerződésszegésre került sor. A kifizetett támogatásokat a munkaügyi központoknak vissza kellett követelni, mivel a támogatottak nem teljesítették kötelezettségüket. Például nem készült el a beruházás, nem alkalmaztak megfelelő számú kiközvetített munkanélkülit. A részmunkaidős foglalkoztatási form a nem túl népszerű a munkaadók között. Kevesen éltek ezzel az alkalommal, ezzel a lehetőséggel, pedig a létszámleépítés helyett részmunkaidőben történő foglalkoztatás, és ehhez támogatás igénylése a foglalkoztatási gondokat megoldják, igaz ugyan, csak átme netileg. Ennek ellenére a részmunkaidős foglalkoztatás szabályozási körének hiánya miatt nem kerülhet sor a részmunkaidős foglalkoztatás jelentős támogatására. Indokolt lett volna ennek kiszélesítése a munkanélküliség csökkentése végett. Tisztelt Képviselő társaim! Az új szabályozás lehetőséget ad minél nagyobb számú munkanélküli foglalkoztatására. Itt megragadnám az alkalmat és felhívnám a figyelmet arra, hogy nem elég a jogszabályokat változtatni, a munkaügyi központoknak sokkal hatékonyabban kell a támoga tási formákról információkat adni az érdekeltek részére, hatékonyabb együttműködést kell megvalósítani azokkal. A jogalkalmazás során nagy problémát jelent a beteg munkanélküli státusza. A társadalombiztosítási szabályok szerint nem jogosult táppénzre az, aki munkanélkülijáradékban részesül. Gyakran előfordul azonban az, hogy a munkanélküli együttműködési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, mivel fekvőbeteg, vagy esetleg kórházi ápolásra szorul. A módosítás ezt úgy próbálja feloldani, hogy a munkanélkül i együttműködési kötelezettségét szünetelteti a betegség időtartamára, de továbbra is munkanélkülijáradékot folyósít a munkaügyi központ az ilyen helyzetben lévőknek. Megfontolásra javasolnám a társadalombiztosításról szóló törvénynek e törvényjavaslattal való szinkronba hozását. Bizonyos korlátokkal meg lehetne engedni a táppénz igénybevételét a munkanélkülieknek. Természetesen egyidejűleg a járadék összegéből le kellene vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A munkanélküliek egyébként is hát rányos helyzetét ne tetézzük mi is a jogi szabályozással! Ne az legyen a fontos, hogy melyik alap finanszírozza az ellátást, hanem az, hogy az érintett személy megkapja juttatását!
