Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
932 A másik kérdés nyilvánvalóan egy ennél sokkal átfogóbb kérdés: milyen tanulságai vannak ennek az ügynek? Magyarul megfogalmazva, világosan megfogalmazva: mit kell tennie a magyar Országgyűlésnek, mit kell tenni a kormányzatnak, a kormánykoalíciónak, hogy többet ilyen ügyek ne fordulhassanak elő? Az első - természetesen - az ügyhöz közel eső tétel: a belterületi földek, illetve az önkormányzat oknak járó juttatások ügye. Nyilvánvaló, hogyha ez az ügy rendezett lenne, rendeződött volna, akkor nem teremtődött volna lehetőség ilyenfajta alkudozásra, mint amilyen sajnos most a felszínre került. Két, egymástól elkülöníthető ügyről is van szó, és nyil vánvalóan valamilyen módon mindkét ügyben döntést kell hozni mihamarabb, hogy ez a fajta tárgyalás vagy alkudozás leálljon. Egyrészt a belterületi földek ügyéről van szó, amely még az előző kormány ideje alatt született döntés, másrészt az energetikai pri vatizáció nyomán fölmerült önkormányzati követelésekről, illetve az önkormányzatoknak tett ígéretekről van szó. Mindkét ügyet mihamarabb le kell zárni. A másik - ennél távolabbra mutató ügy , ami következményként adódik, az nyilvánvalóan a privatizáció át láthatóságának ügye, amely szlogenszerűen sokszor megfogalmazódik, azonban úgy tűnik, közös nevezőre ebben az ügyben meglehetősen nehezen jutnak a parlamenti pártok. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy volt egy kezdeményezés a parlamentben a privatizáció kiv izsgálására; ez a bizottsági elnöki poszt, a jelölt személy körüli huzavona miatt nem jöhetett létre ez a bizottság - és ez nem a kormánypártok felelőssége. Azért mondtam azt, hogy úgy tűnik, ebben az ügyben a parlament egészének kell nyilván a tanulságoka t levonni. Az egyik, a privatizációval kapcsolatos tanulság nyilvánvalóan az, hogy nem elég, sőt nem lehetséges személyi garanciákat ebben az ügyben megfogalmazni - intézményi, törvényi garanciákra van szükség. Ennek jegyében kerül a jövő héten - egyebek k özött nyilván ez csak egy elem - az SZDSZ parlamenti frakciója által már a nyár előtt benyújtott, a privatizációs törvényhez készült módosító indítvány, amely a privatizáció ismert folyamatai alapján - még ennek az ügynek az ismerete nélkül - fogalmazta me g a maga javaslatait. A másik - és alapvető kérdés - a politikai gazdaság összefonódásának megállítása, az átláthatóság biztosítása ebben az ügyben, és itt megintcsak fontosnak tartom kiemelni, az összeférhetetlenségi (Az elnök pohara megkocogtatásával jel zi a felszólalási idő leteltét.) törvény mihamarabbi meghozatala, mint ennek az ügynek a legfontosabb kezdő eleme. Végezetül egyetlen mondatot engedjen meg, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) elnök úr. Az egész parlament i demokráciát érintő kérdésről van szó, amelyben minden parlamenti pártnak felelőssége van, és ennek jegyében kell eljárnunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében me gadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy a Tocsik Márta nevén elhíresült ügy egy olyan korrupciós botrány, amely egy jéghegynek a csúcsát jelenti, de ugyanakkor elválaszthatatlanul kapcsolódik a Hornkormány kétéves működéséhez. Elég, ha arra utalok, hogy az ÁPV Rt. munkatársai - kevés kivételtől eltekintve - kivénhedt bolsevikok, olyan moszkoviták, akiket Horn Gyula a s aját baráti köréből helyezett el oda, és (Taps az FKGP padsoraiban.) millió forinthoz közel eső bevételeket élveznek. Éppen ezért van az, hogy most, amikor Tocsik Márta kijelentette, hogy esze ágában sincs a 804 millió forintot visszafizetni, rögtön olyan nyilatkozatok elhangoztak, hogy tulajdonképpen ez nem is egy jelentős ügy az ÁPV Rt. esetében, ennél sokkal jelentősebb ügyletek vannak. Valóban, úgy gondolom, hogy számos Tocsikügyet lehetne még találni. De én úgy go ndolom, hogy ezt az ügyet
