Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
929 Tehát az ÁPV Rt. szabálytalan szerződéskötése - megítélésem szeri nt - ide sorolható, ebbe a kategóriába. Nagyon fontos ez abból a szempontból, hogy sok mindent tisztázni kell a '90'94 közötti időszakra vonatkozóan is. (Zaj a jobb oldalon.) Hangsúlyozni szeretném annak a fontosságát, hogy világosan értse a közvélemény, hogy itt igazából nem egy privatizációs ügyletről van szó, az ÁPV Rt. egyik szabálytalan, ha úgy tetszik, törvénytelen megbízási szerződéséről van szó. De nyilvánvaló, hogy a közélet, a közemberek, a közvélemény számára ez az ügy összekapcsolódik a korábba n már megutált és ma is meglehetősen ellenszenvvel fogadott privatizációs folyamatokkal. Mégpedig azzal, hogy nagyon sokaknak a gondolkodásában, a fejében a privatizáció mint egyfajta jogtalan vagyonszerzés jelenne meg. És ez már nemcsak az ÁPV Rt. ügye, e z az ország ügye, azon belül a kormánynak is az ügye. Mi célul tűztük ki ezzel a programmal összhangban 1994 őszén, hogy szakszerű döntéshozatali mechanizmust teremtünk meg. És föl szeretném hívni a figyelmüket arra, ami itt a parlamenti jegyzőkönyvekben s zerepel, hogy 1994 szeptembere és '95 májusa között működött a mi kormányunk által létrehozott, a közpénzek felhasználását és a privatizációt ellenőrző bizottság. (15.10) Ez 16 pontban foglalta össze azokat a súlyos hiányosságokat, amelyeket az ÁVÜnél és az ÁV Rt.nél tapasztalt, és javasolta ezeknek az orvoslását, megváltoztatását. Szeretném önöket biztosítani, hogy mind a két szervezetnél, a korábbi jogelődöknél, mind pedig az ÁPV Rt.nél ezeknek a pontoknak, ezeknek a kifogásoknak a korrekciója jórészt végbement. A másik, amit ezzel kapcsolatban szeretnék megjegyezni az, hogy az ÁPV Rt. 1995 májusában történt megalakulását követően több mint 1300, privatizációval összefüggő döntés született. Hangsúlyozni szeretném, aki foglalkozott privatizációval - én n em, de a szakértők - tudják, hogy milyen nehéz vagyonleltárt, hiteles vagyonleltárt készíteni, szakszerű preferenciákat, hiteles képet kapni a lehetséges vevőkről, hogy milyen nehéz ellenőrizni az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek teljesítését, amelyre nem került sor '94 előtt. Mindezeket követelményként fogalmaztuk meg. A harmadik, ami rendkívül fontos az egész folyamattal kapcsolatban - ugyancsak a kormányprogramban szerepel , hogy előnyben kell részesíteni a készpénzes bevételt a privatizáci ós döntéseknél. Ezt azért tartom fontosnak, mert a készpénzes bevételek azok, amelyek garanciát jelentenek, hogy a privatizációból elért bevételek valóban közpénzzé válnak, a költségvetés részeivé, tehát mindannyiunké, az országé. Hadd jegyezzem meg, hogy míg '90 és '94 nyara között az összes privatizációs döntések nyomán történt eladásból alig 250 milliárd forint folyt be, az összes bevételnek nem egészen 20 százaléka. A többit kárpótlási jegyért, illetve hitelekért adták el. Míg az elmúlt két évben, tehát az előző négy évvel szemben, tehát '94 ősze és '96 szeptembere között, az állam bevétele készpénzben - ennek nagy többsége devizában - 550 milliárd forintra tehető. (Zúgolódás az ellenzék padsoraiban.) Rendkívül fontos változást jelentett az is, hogy az ú j tulajdonosokkal kötött szerződésekben az alapvető szempont az volt, hogy szakítsanak a korábbi gyakorlattal, vagyis a piaceladás gyakorlatával. Ennek megfelelően az új tulajdonosok vállalták a szerkezeti átalakulást az adott vállalatnál és ágazatnál, a v állalatok és az ágazatok modernizálását, a tőkeemelést, a környezetvédelmi és más szempontok érvényesítését és nem utolsósorban a foglalkoztatási érdekeknek az érvényesítését. Mindezek alapján mondhatom, tisztelt Országgyűlés és tisztelt közvélemény, hogy az elmúlt két év privatizációs gyakorlata az ország számára eredményes volt. Olyannyira, hogy meggyőződésünk szerint - és ezt a nemzetközi partnerek is elismerik - ez az eredmény egyedülálló a középkeleteurópai térségben. (Dr. Szabó Iván: Ez így van! - H ajjaj!) Ezt azért szeretném aláhúzni, mert semmi okunk arra, hogy változtassunk a privatizációs politikán. És innen az Országgyűlésből üzenem a hazai és külföldi vállalkozóknak, befektetőknek a következő két dolgot: azt, hogy a