Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és elnapolása - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
912 tőkeerejű, de egyébként a szakmai körben megfelelő elismertséggel bíró értékpapírkereskedők arra, hogy a tevékenységüket úgy folytathassák, hogy legy en esélyük a megerősödésre. Ezért átmenetileg célszerűnek látszik, hogy például a hitelintézetek az értékpapírforgalmazásnak az úgynevezett bizományosi tevékenységi körével is foglalkozzanak, lévén, hogy ha kiterjed rájuk a befektetési szolgáltatási tevék enység bizományosi tevékenységre is, akkor a széles fiókhálózattal rendelkező pénzintézetek a teljes piacot le tudják fedni. Elképzelhetetlen, hogy egy teljes körű szolgáltatást nyújtó hitelintézet társaságával szemben, bármilyen kiváló és hozzáértő is az adott bizományosi tevékenységet végző független bróker, esélye nincs arra, hogy komoly megbízást kapjon ezen a területen. Úgy gondoljuk, hogy ez a módosítás legalább egy kéthárom éves időszakra szükséges lenne. Számos más pontja is. Gondolok itt a befekt etési társaság alaptőkéjének az egymilliárd forintos nagyságban való meghatározására is, amely túl magas - véleményünk szerint , és ezt legalább ötszázmillió forintra vissza kellene szállítani, mint ahogy az az eredeti javaslatban benne volt. Esetleg úgy, hogy megint egy kéthárom éves kifutással előírni azt, hogy befektetési társaságnak - mondjuk, három éven belül - az egymilliárdos, jegyzett tőkenagyságot el kell érnie. Ez, hogy a törvényjavaslat '97. január 1jétől léptetnék életbe, ezen szigorú szabály okat akár prudenciális, akár tőkenagyságra vonatkozót, úgy gondoljuk, hogy túlságosan rövid idő. Ennek az lesz a következménye, hogy tőkeerős brókertársaságok, értékpapírkereskedők a látványos fejlődésüket elvesztve, rövidesen kénytelenek lesznek vagy beo lvadni valamilyen nagy hitelintézet befektetési társaságába, vagy pedig ebbéli tevékenységüket befejezni. Ez mindenképpen versenykorlátozó. Van egy másik hatása is, amit talán szintén szükségesnek vélek elmondani, hogy mind a hitelintézetet, mind a bankoka t illetően, mind az értékpapírforgalmazást illetően a külföldi befektetők és tulajdonosok aránya ijesztő mértékben növekszik. Nem mintha a Néppárt bármelyik tagja is, vagy személyemben én - úgymond - külföldibefektetőellenes lennék, de azt őszintén és ag godalommal látjuk, hogy a nagybankok, amelyeket külföldi tulajdonosok vásárolnak meg, fokozatosan vonulnak ki a befektetési piac és a hitelezési piac egy szegmenséről. Ez pedig a mikro, kis- és középvállalkozások. Éppen az IPOSZ elnöke a mai nap közölte, hogy rengeteg panasz van a privatizált nagybankokra. Gyakorlatilag folyószámlavezetést sem hajlandók már végezni, nemhogy kis- és középvállalkozóknak vagy - pláne - mikrovállalkozóknak hiteleznének. Ahogy ezt látjuk, a hitelállomány nemcsak reálértékben c sökken ebben a vállalkozói körben, hanem már nominálértékben is egészen drasztikus a csökkenés. Úgy gondoljuk, hogy a nagy értékpapírkereskedő cégek 3400 vagy talán 500 millió forint alatti nyílt kibocsátású részvény vagy kötvény forgalmazásában nem lesz nek igazán érdekelnek. Azáltal, hogy közben a közepes nagyságú és kisebb, önálló bróker értékpapírkereskedők tevékenységét a törvény ilyen keményen szigorítja és korlátozza, egyben azt is jelenti, hogy az olyan vállalkozások kockázati tőkeigénye, ami nagy ságrenddel kisebb, de ugyanakkor rendkívül szükséges lenne a magyar gazdaság jövőjét illetően, a tőkepiacon is hátrányos helyzetbe kerülnek, és a hitelhez, valamint kockázati tőkéhez való hozzájutási esélyük tovább romlik. (20.50) Úgy véljük, hogy Magyaror szágnak is - már csak az Európai Unióhoz való csatlakozás és harmonizáció miatt is - figyelnie kellene arra, hogy a vállalkozó, a gazdasági vállalkozási szerkezet többékevésbé kompatibilis legyen. Magyarországon megfigyelhető - az elmúlt két évben különös en is , hogy a nagyvállalatok részesedése a GDPtermelésben erősen növekvő, ha jól emlékszem, ma már ez 40 százalék fölött van. Ugyanakkor ez az Európai Unióban mintegy 2930 százalék körüli, ugyanakkor ott a mikro- és kisvállalkozások részesedése a GDP e lőállításában sokkal, szignifikánsabban magasabb, mint Magyarországon. Ez többek között egy ország, akár éppen egy
