Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - Filló Pál (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "Milyen állásponton van a minisztérium az iskolafenntartó önkormányzatok által kezdeményezett szakképzési, iskolai profilváltásokkal kapcsolatban, s milyen módon kíván részt venni az így kialakult konflikt... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
835 Valamennyien tudjuk, hogy a szakképzés szerkezete - sajnos - lassan követte az elmúlt években robbanásszerűen változó igényeket. Figyelmeztető jel lehet számunkra, hogy a munkanélküliek között nagyszámú pályakezdő fiatalt találhatunk. Úgy gondolom, hogy a szakképzés egész rendszerét át kell hogy hassa az a törekvés, hogy piacképes, a munkaerőpiac igényeit messzemenően figyelembe vevő képzés folyjon az intézetekben. É s ezzel együtt olyan fiatalokat képezzünk, akiknek jó esélyük lehet a tartós elhelyezkedésre. A szakképzés a mai Magyarországon egy speciálisan olyan oktatási forma, ahol a helyi ismeret és igények nélkül nem lehet megalapozott döntéseket hozni. Ezek az ig ények meghatározzák azt, hogy milyen oktatási tevékenység folyjon az adott intézményben, és ezzel együtt változik az a struktúra, amelyet a fiatalok is keresnek. Hiszen nőtt a kereslet a szakközépiskolai forma iránt, és csökkent a szakmunkásképzési forma i ránt. A profilváltás természetesen sok konfliktus forrása lehet. Át kell alakítani az iskolát, a benne dolgozó tanárokat át kell képezni, sorolhatnám tovább. Ezért kérdezem a tisztelt miniszter urat, hogy milyen állásponton van a minisztérium az iskolafen ntartó önkormányzatok által kezdeményezett szakképzési, iskolai profilváltásokkal kapcsolatban, s milyen módon kíván a tárca részt venni az így kialakult konfliktusok kezelésében. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. A munkaügyi miniszter úr vála szol. KISS PÉTER munkaügyi miniszter : Tisztelt Képviselő Úr! Egy nagyon fontos kérdést tett fel, hiszen ez a kérdés ma is aktuális, tegnap is az volt, és úgy tűnik, hogy a következő, rövid időszakban is az lesz, hogy a munkaerőpiac kihívásainak, később maj d az európai integrációs követelményeknek a hazai munkaerő mennyire lesz képes eleget tenni. Hogy a képzés az esélyt jelent, vagy esélyeket von el az egymást követő generációktól. Én úgy vélem, hogy a önkormányzatok az önkormányzati törvény alapján ebben a kérdésben is önállóan, szuverén módon kell hogy eljárjanak. A kormányzat, a munkaügyi kormányzat a feltételrendszerben, a finanszírozásban és a szakmai együttműködésben - tehát ezen a három területen - tud befolyást gyakorolni, és akar is befolyást gyakor olni. Ami a szabályozást illeti, képviselő úr is utalt rá, hogy éppen most van a Ház előtt a szakképzés hozzájárulási rendszeréről, fejlesztéséről szóló törvény, amelyik is azt célozza, hogy a munkaadók, a munkaerőpiac meghatározói és szereplői legyenek k épesek a hozzájáruláson keresztül közvetíteni a munkaerőpiac igényeit a szakképzés irányában. Magyarán, akik fizetik a zenészt, rendelhessék meg a zenét, vagy legalábbis befolyásolhassák a szakmastruktúra alakulását. A második: a szakképzési hozzájárulás, a finanszírozás. Itt arról van szó, hogy mi egyrészt európai programokat próbálunk közvetíteni a szakképzés fejlesztésében, ilyen a Leonardoprogram, ami jövő év januárjától indul, másrészt pedig korábban a világbanki program keretében - mintegy 30 millió dolláros keretben - már eddig is segélyprogramokat vontunk be a szakképzés strukturális fejlesztésébe. Arról van szó a szakképzési hozzájárulás újraszabályozásában, hogy egyrészt eszközrendszerrel, másrészt forrásokkal járuljunk hozzá ahhoz, hogy a munkaad ók pénzügyileg is befolyásolhassák a szakképzés új rendszerét. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Az utolsó momentum pedig a Nemzeti Szakképzési Intézet és az önkormányzatok együttműködése, ez jelenti a szakmai segítségn yújtást. Köszönöm türelmét, elnök úr. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak.
