Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - Margaret Reid, az ausztrál parlament szenátusának elnöke és kísérete köszöntése - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
809 meg kellene valósítani. Az átvilágításnak fel kellene tárnia az összes törvénysértéseket és számszerűsíteni az ezekből fakadó veszteségeket, és meg kellene nevezni azokat a felelősöket, akiket polgári, esetleg büntetőjog i felelősség terhel azért, mert ezek a károk érték a társadalombiztosítás költségvetését. Meg kellene továbbá határozni azokat a területeket, ahol ugyancsak nem hatékony a gazdálkodás, de ez azért nem jogsértő, mert hiányoznak a fontos törvények. Az idevon atkozó törvények megalkotásával sem lehet tovább várni, hiszen itt törvényes mulasztás terheli a kormányzatot, amint arra majd rá fogok mutatni. Ennek anyagi következményeit is számszerűsíteni lehetne és kellene is. A társadalombiztosítás gazdálkodásának p roblémáit ugyanakkor sokan lekicsinylik, teljesen helytelenül úgy gondolják, hogy bár vannak problémák, de ezek nem lehetnek nagyok, mivel szerintük a társadalombiztosítás irányítása olcsón dolgozik. Természetesen az olcsó működése a társadalombiztosításna k egy naivitás, mert ha megvizsgáljuk azt, hogy mit jelent a két százalékos központi működési költség, ez az jelenti, hogy durván 20 milliárd forintot tesz ki ez az összeg. De én úgy gondolom, hogy nem is ebből a 20 milliárd forintból kellene kiindulni, ha nem abból a tényből, hogy a különböző törvénysértések és a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásának hiányosságai végül is óriási hiányt okoznak, mintegy 100 milliárd forint körüli összegről lehet itt szó. Bár tulajdonképpen az ezzel kapcsolatos hatásvi zsgálat sem történt meg. Hadd legyen szabad rámutatnom arra, hogy bár az ÁSZjelentésből is tudhatjuk, hogy az irányítás mennyire pazarló, önmagához nagyvonalú, a legnagyobb veszteségek nem ebből, hanem a döntésekből, a rossz szervezésből, az intézmények k özti elosztás hiányosságaiból fakadnak. Maga a költségvetés és annak végrehajtása is a kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok közös törvénysértése. A kormány ugyanis 1995ben zúdította rá a Bokroscsomagot az országra. Alkotmánysértő lépéseket t ett a társadalombiztosítás területén is. Ezek felfüggesztése, vagy megsemmisítése rontotta ugyan a költségvetés egyenlegét, de ugyanakkor jól látható volt előre is, hiszen itt "szarvas" törvénysértésekről van szó, szembeötlő alkotmánysértésekről. A 40 mill iárd forintos hiány ugyanakkor csak kis részben ennek a következménye. A kormány és a társadalombiztosítási alapok teljesen irreális költségvetést terjesztettek elő. A hiányt nulla forintban jelölték meg. A Független Kisgazdapárt már akkor jelezte, hogy ez az előrejelzés manipulatív, mivel óriási 40 milliárd forint körüli hiány kialakulása várható, ami sajnálatos módon a Független Kisgazdapárt prognosztíciója szerint be is következett. A kormány következetesen megsérti az államháztartási törvényt. Így most is külön nyújtotta be a központi költségvetés zárszámadását, pedig az elszámolások összefüggnek. Az előbb valaki felvetette, hogy tulajdonképpen ez egy formális hiba, a törvényes beterjesztéstől semmi eredmény nem volna várható. A Független Kisgazdapárt ne m osztja ezt a nézetet. Több jelentős indokunk is van erre. Egyrészt hivatkozunk arra, hogy az államháztartási törvény ezt a közös benyújtást kötelezettségként írja elő, ennek következtében jogállami körülmények között fel sem merülhet, hogy ne így történj ék a beterjesztés. Másrészt az összefüggések vizsgálata lehetetlen, hogyha nem így történik a beterjesztés, ez pedig hatalmas visszaélésekre ad lehetőséget. Bár a tb költségvetésének késői elfogadása után, de attól számítva rövid időn belül nyilvánvaló let t a kiadás- és a bevételi összegek teljesíthetetlensége. Nem történt beavatkozás, ami külön hibaként róható az irányító szervek vonatkozásában. Természetesen nem a tb belügyeibe való beavatkozás, hanem az 1992. (sic!) évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire kí vánok itt utalni, hiszen a tb pénzügyi alapjait szabályozó jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamelyik alapnál a várható egyenleg 5 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, az illető alapnak pótköltségvetést kell előterjesztenie. (11.10) Ez a törvé nyes rendelkezés megkerülésre került, sajnálatos módon itt sorozatos törvénysértésekről van szó, bármelyik területére nézünk a kérdésnek. Az már korábban
