Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - Dr. Orosz István (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - "Felelősségre vonhatók-e a felsőoktatási intézmények, ha teljesítik a kormányprogramot?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
622 Mindeddig úgy véltük, hogy azok a főiskolák és egyetemek, amelyek ezen munkálkodnak, a kormányprogramot is teljesítik. E vélekedésünk pünkösd vasárnapján szer tefoszlott. A Pénzügyminisztérium egyik államtitkára - nem ön - nyilatkozott a Magyar Rádió Gondolatjel című műsorának az ELTE adósságáról. A felelősség - mondotta - az egyetemet terheli, mert nagymértékben növelte a hallgatói létszámot. (14.10) Idézem: " Ezt a hallgatói létszámot nem a kormány emelte, s az intézménynek felelőssége és kötelessége lett volna azt mondani, hogy nem tud eleget tenni a hallgatói létszám emelésével kapcsolatos politikai elvárásnak." Nemcsak a riporternő hallgatta döbbenettel a ny ilatkozatot, hanem - gondolom - mindazok, akik egy kicsit is szívügyüknek tekintik a magyar felsőoktatást. Kérdezem ezért államtitkár urat, valóban felelősség terhelie azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek minden erejük megfeszítésével igyekeztek teljesíteni a kormányprogramban foglaltakat? Valóban a kormány álláspontját képviselte az államtitkár úr két nappal a felsőoktatási törvény benyújtása előtt? Ha nem, meddig ronthatja bárki ilyen nyilatkozatokkal a kormány hitelét? (Taps a kormánypárti pads orokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Idéznék államtitkár kollégám kijelentéséből egy részt, ami, azt hiszem, jól tükrözi az álláspontját. "Az egyetem annyi hallgatót oktat, amennyit csak akar, de hogy ezen belül hány hallgató oktatásának költségeit fedezi az állami költségvetés, az bizony a kormány által meghatározott szám lesz, és éppen ez van hivatva azt biztos ítani, hogy annyi hallgató legyen, ahánynak az oktatásáról a központi költségvetés, nyilván az ország lehetőségeit figyelembe véve, gondoskodni tud." Én azt gondolom, hogy ez az érvelés teljesen világos, és elvileg nagyon nehezen vitatható. Nyilvánvaló, ho gy bármiféle konkrét területen a szakmai elképzeléseinknek valahol az határt szab, hogy a költségvetés, a költségvetési törvény, az államháztartási törvény alapján készülő költségvetési törvény, az milyen pénzügyi lehetőségeket biztosít. És nyilván senki n em gondolja, hogy dönthet bármelyik költségvetési intézmény, hogy ő most duplájára növeli a tevékenységét, ha egyszer ennek a költségvetési fedezetei nem biztosítottak. Másfelől az is teljesen világos - és ez van a kormányprogramban, és ez is a törekvésünk , hogy valóban nőjön a hallgatók létszáma a felsőoktatásban, persze a kormányprogram is tartalmaz eredetileg bizonyos finomításokat ez ügyben, tehát például ott vannak olyan elemek is, hogy elsősorban a nappali tagozaton, a rövidebb képzésű idejű terület eken, hogy nőjön a nem állami oktatásnak a szerepe és a távoktatásnak a szerepe is, sőt arról is szó van, hogy ennek a növekedésnek szakmánként eltérőnek kell lennie. Tehát azt gondolom, hogy miközben világos, hogy növelni szeretnénk a létszámot - és ez a folyamat megy is előre , azért ebből nem lehet egyenesen, minden egyes felsőoktatási intézménynek arra következtetni, hogy ő akkor most kétszeresére emelheti nála a létszámot, vagy akármennyivel. Nyilván van egy közvetítő mechanizmus, ami ezt a kormányzat i szándékot eljuttatja a felsőoktatási intézményekhez, és ennek a (Elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) mechanizmusnak része valahol a költségvetés is. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Viszontválaszra megadom a szót Orosz István képvis elő úrnak. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Ebben az okfejtésben egyetlenegy gond van. Az, hogy mindezt, amit ön elmondott, ezt a felsőoktatási törvény módosítása mondotta ki, tehát akkortól kezdve van így, mióta
