Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
600 egy olyan érték, ami a jelenlegi piacon létezik, és ezt nem csökkenteni, hanem még inkább erősíteni kellene. (11.40) A jelenlegi törvényszabályozás nem ezt célozza, ezze l sem tudunk semmiképp egyetérteni, amikor a Tőzsdetanácsba olyan, kívülről jött embereket lehet betenni többségében a tisztelt tanács tagjai közé, akik nem a szakmából jöttek, akkor a tőzsde önszabályozását, a tőzsde autonómiáját sértjük jelentős mértékbe n, ugyanakkor továbbiakban politikafüggőséget, és az adott kormányzati politikától való alárendeltséget és átláthatatlan kapcsolatokat erősítjük ezáltal. Tehát azt gondoljuk, hogy ez is egy olyan lépés, amiben a törvényjavaslatot megfelelő módon korrigálni kell. Én a továbbiakban részletesebben akartam még szólni a felügyeletösszevonással kapcsolatos aggodalmaimról, de ezt majd egy későbbi felszólalásban fogom megtenni. Így a jelen pillanatban, azon túlmenően, hogy Kósa Lajos képviselőtársam a hitelintézet i szféráról és annak a törvényszabályozásáról annak a piacnak a szemszögéből fog beszélni, én összefoglalnám körülbelül az általam az előbbiekben elmondott problémákat, veszélyeket. A törvényjavaslat, azt hiszem, hogy egy kellően kimunkált, bár néhány hián yosságot vagy néhány problémát nem kezelő, de alapvetően a törvényi szabályozás egységességét, a nemzetközi szabályozásokkal való konformitását biztosítja, és számos olyan területen fogalmazza meg a törvényi szabályozást, ami eddig nem létezett, például, m int ahogy említettem, a nyilvános forgalomba hozatalt. Ugyanakkor el kell dönteni ezt a koncepcionális kérdést, hogy ha univerzális bankrendszert akarunk, akkor pontosan milyet akarunk, milyen szabályozással. Ez jelenleg még nem világos, és nagyfokú bizony talanság van abban a szférában, amelynek óriási biztonságra és óriási stabilitásra lenne szüksége. Másodsorban nagyon komoly aggodalmaink vannak a területek összemosása kapcsán és a politikának a hitelintézeti, pénzügyi, értékpapírpiaci szférával való öss zefonódása kapcsán, és ezeket az összefonódásokat mindenképpen csökkenteni kívánjuk, a gazdasági szereplőknek nagyobb önállóságot akarunk nyújtani. Harmadsorban pedig látni kell azt, hogy tisztázatlan - és ez már egy kicsit távolabb vezető kérdés, a FideszMagyar Polgári Párt beszélt már erről korábban - a köztisztségviselői szabályozás kérdése. Ugyanis látni kell, hogy ezt a törvényi szabályozást olyan emberek késztették a Pénzügyminisztériumban, akiknek szinte kivétel nélkül mind banki felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi háttere van, eléggé tisztázatlan és nem átlátható módon. Itt látni kell, hogy egy szférának az érdekei vetítődnek rá ebben az esetben a törvényszabályozásra, és az a nem normális helyzet van, hogy a rosszul fizetett apparátust különbö ző más technikákkal, ráadásul teljesen perszonális függőségben finanszírozza a minisztérium, illetve a kormányzat, ami a korrupciónak és az összeférhetetlenség igényének enyhén szólva ellentmond, tehát mindenképp egy olyan tisztázatlan helyzetet jelent, am i a köztisztviselői szférában hosszú távon semmiképpen nem tartható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártiak oldalán.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Dávid Ibolya képviselőasszony, Magyar Demo krata Fórum. Szólásra készül Raskó György úr, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót Dávid Ibolya képviselőasszonynak. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Általában a csomagról. A Magyar Demokrata Fórum osztja azt a v éleményt, amit már sokan a képviselőtársaim közül elmondtak, hogy mindhárom törvénytervezet nagyon időszerű volt, és igen hosszú előkészítettség vagy előkészítési igény előzte ezt meg. A korábbi, számos ponton kifogásolható, elavult és valóban könnyen kijá tszható, ellenőrizhetetlen szabályok korszerűsítésére irányul. A jogalkotó két fő célt követett.
