Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
576 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat, valamint az értékpapír ok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értéktőzsdéről szóló törvényjavaslat és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése. Az előterjesztéseket T/2842., 2843. és 2844. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Most megadom a szót dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pontok előadójának, aki összevontan ismerteti expozéját. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A magyar gazdas ág további fejlődését befolyásoló nagy jelentőségű törvénycsomag javaslata fekszik önök előtt. A pénz- és tőkepiac minden ország gazdaságának meghatározó eleme, amely igen fontos szerepet játszik a gazdaságban keletkező megtakarítások átcsoportosításában, a gazdasági vérkeringés biztosításában. A pénzügyi közvetítőrendszer valóban a keringési rendszer biztosítását jelenti a gazdaságban. Ha jól működik, az erőforrások ésszerű, hatékony átcsoportosítását eredményezi, ellenkező esetben egyenesen a gazdaságot b énító hatása is lehet. A most előterjesztett törvények a pozitív szcenáriót célozzák meg, azaz egy olyan gazdaságot, amely a kibontakozás jeleit mutatja. Ebben a folyamatban a kulcskérdés a pénzügyi közvetítőrendszer működése, életképessége. Törvényjavasla taink e tekintetben kívánnak minőségi előrelépést nyújtani abban a reményben, hogy ez az a kiindulópont, amely képes igen rövid idő alatt mozgásba hozni a magyar gazdaságot. Ezért tekintjük kulcskérdésnek azon törvényeket, amelyek a pénzügyi közvetítőrends zer működésével függnek össze. Egyszerre fontos itt a szabályozás, a racionális versenyfeltételek biztosítása és a liberalizálás, a piacok megnyitása. A törvénykezés e két célt hangolja össze. Tisztelt Országgyűlés! A pénz- és tőkepiac alapvető intézményei t létrehozó szabályozó jogszabályok hazánkban a térség országai közül elsőként már a '90es évek elején kidolgozásra kerültek és hatályba léptek. A pénzintézetekről szóló törvényt 1991ben, az értékpapírtörvényt pedig '90ben fogadta el a parlament. Az Ál lami Bankfelügyelet '89ben, az Állami Értékpapírfelügyelet pedig '90ben alakult meg. A törvények hatálybalépése óta eltelt évek során a pénz- és tőkepiacon hatalmas méretű fejlődés ment végbe. A kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek tekintetében a fejlődés elsősorban a minőségi jellemzőkben mutatkozott meg. A hitelezési gyakorlat - igaz, a '90es évek elején megindult konszolidációs program és bankcsődök sorozata után, de - gyökeresen változott. A megbízható, óvatos, körültekintő gyakorlatban is a "prudentia" jelszóból egyre inkább realitássá válik a banki belső kontrollrendszerek, minősítési kritériumok, különböző limitek és az ezt szavatoló információs rendszerek szigorúbbá, szakszerűbbé, ennélfogva biztonságosabbá váltak. De a rendszer egészének biztonsága a szabályozás oldaláról még sok tekintetben javítható. Az új törvényjavaslatok célja a betétesek, befektetők biztonságának növelése. Egyfelől a felügyeleti jogosítványok tágításával, és nem utolsósorban a bankszektor kockázatosnak minősülő ügyl eteinek szabályozásában végrehajtott, a betétesek érdekeit a tulajdonosok érdekei elé állító, illetve a tőkéből adódó garanciák növelését előíró, szigorító jellegű szabálymódosítások révén. Másfelől viszont azzal, hogy minden pénzügyi szolgáltatási tevéken ység végzése engedélykötelessé és felügyeltté válik. Míg '91ben 37 bank és 257 takarékszövetkezet működött, jelenleg az engedéllyel rendelkező bankok száma 44, a szövetkezeti formában működő pénzintézeteké pedig 252. A pénzintézetek összesített mérlegfőös szege 2211 milliárd forintról 3876 milliárd forintra növekedett, ami csak kis mértékben haladta meg az inflációs rátát, valóságos expanzióról ebben az értelemben tehát aligha lehet szó.
