Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
544 decentralizáció mire volt jó. A munkaügyi központok valamilyen felügyeletét valamelyik szerv csak el kell hogy lássa. A javaslat szerint az Országos Munkaügyi Módszertani Központ ellát egyéb, a munk aügyi miniszter által meghatározott tevékenységeket. Esetleg éppen a munkaügyi központok felügyeletével bízzák meg külön juttatás fejében? A megyei, fővárosi munkaügyi központok gyakorlatilag sem szervezetükben, sem feladatukban nem változtak azon kívül, h ogy hirtelen keretükbe kerültek a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek. Ehhez csak a keretet adják, hiszen a felügyelőségek változatlanul a korábbi irányítási rendszerben működnek. Ebben a szervezeti változásban az a különleges, hogy a nem ré gen benyújtott vagy elfogadott, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat - vagy most már rövidesen törvény - erről az elképzelésről még mit sem tudott. Egyszerűen érthetetlen, hogy az ellenőrzés szervezetére, működésére és feladatkörére így tegyenek javaslatot, hogy a témakörről önálló törvényjavaslat vagy törvény készült. A változtatások között meg kell említeni a megyei, fővárosi munkaügyi tanácsokkal kapcsolatos módosításokat. Ebben az csupán a lényeges, hogy a javaslat csökkenti a tanácsok belső autonómiáját, és nagyobb súlyt biztosít a hatósági oldalnak. Választott képviselők esetén itt is teljesen értelmetlen a megbízólevél kiadását a munkaügyi központ igazgatójára bízni. A javaslat egyéb, az 1991. évi IV. törvényt módosító szakaszai zömmel csak körítésül szolgálnak. A járadékfizetés időtartamának vizsgálata helyett a munkaviszony időtartamának vizsgálata - tekintve, hogy 1996. december 31ig úgyis az utóbbi szerepel - a munkanélkülijáradék folyósításánál nem igazán lényeges változtatás. Hasonló an, a járadékfizetés szakaszokra bontásának megszüntetését nem ildomos úgy beállítani, hogy ezzel a munkanélküliek többsége hosszabb időre kap magasabb járadékot. Hiszen a járadékként kifizetett összeg majdnem ugyanannyi. Érdemleges döntés csak a munkanélk ülijáradék kifizethető összegének, azaz alsó és felső határának módosítása, amire a fokozott infláció mellett már régen sort kellett volna keríteni. A törvényjavaslat indoklása büszkén említi meg, hogy az új támogatási formák kerültek most megfogalmazásra . Ezekkel viszont az a probléma, hogy a 11. és 12. §ban odavetetten megfogalmazott új támogatási formák rendkívül ködösek. Az indoklás ezt azzal kívánja feloldani, hogy a munkaügyi miniszter majd mindezt részletes rendeletben szabályozza. Jó ötletnek láts zik például, hogy a munkanélküli, aki vállalkozást indít, pályázat útján támogatást kap. Bár ilyen megoldás korábban is volt, de kevéssé vált be. Arról nem is beszélve, ha a kényszervállalkozó kezdeményezése nem válik be, minden munkanélkülitámogatást elv eszít. (20.30) Hasonlóan rendkívül kritikus kérdés az átmeneti likviditási gondokkal küzdő vállalkozók támogatása az alapból a munkahelyek megtartása érdekében. Egy ilyen megoldás csak akkor fogadható el, ha legalább a törvényszöveg minimálisan kizárja a v isszaélés lehetőségét. Az elmondottak alapján a Független Kisgazdapárt úgy értékeli a törvényjavaslat egészét áttekintve: a kormány nem tett eleget az országgyűlési határozatnak. A javaslat elfogadásával a Munkaerőpiaci Alap nem került önkormányzati jelle gű irányítás alá. A szervezeti változások pedig, amelyek a munkaerőpiaci szervezetet érintik, rendkívül rossz fényt vetnek a közigazgatási reform elképzeléseire is. Úgy tűnik, hogy az országgyűlési határozat által adott nem kevés idő sem volt elegendő az érdemi megoldás megtalálására. Néhány módosító javaslatot adtunk be, és ezek elfogadása esetén a Kisgazdapárt mérlegelni fogja a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Figyelem mel arra, hogy erre a témánkra még négy képviselőtársunk írásban jelezte hozzászólási szándékát, várhatóan 21 óráig nem tudjuk megtárgyalni a mai napirendi pontokat, és ezért előre bejelentem, hogy a zárszámadás és a szakképzésről szóló törvényjavaslatok v itáját ma elnapolom. Megnyitom, de azonnal el is napolom, viszont a kisebbségi törvény
