Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HAJDÚ LÁSZLÓ, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - JAKAB RÓBERTNÉ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
513 szól, hanem bizonyos feladatoknak, törvényből fakadó kötelezett ségeknek, magunk vállalta kötelezettségeknek és egyéb változtatásoknak a költségvetésen való keresztülvezetését. A pénzügyminisztériumi államtitkár úr előadásában elmondotta, hogy nem pótköltségvetésről van szó. Én úgy érzem, szükségét érzem annak, hogy is mételten hangsúlyozzam, hogy szó nincs pótköltségvetésről. Nagyon szépen elhangzott a Ház előtt, hogy milyen esetekben kell pótköltségvetést készíteni és benyújtani. Volt benne részünk bőven, tehát nagyon jól tudjuk, hogy mi az a pótköltségvetés. Most a kö ltségvetési törvény módosításáról van szó. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy a költségvetési törvény módosítása után is a vállalt kötelezettségünk, tehát az, hogy az államháztartás összesített hiánya ne haladja meg a GDP négy százalékát, ez teljesülni fog. Nincs veszélyeztetve tehát az egyensúly, nincs veszélyeztetve a stabilitás ezzel a költségvetési törvénymódosítással. Arról van azonban szó, hogy a központi költségvetésnek az egyenlege a tervezettnél, a vártnál kedvezőbben alakul, ha a számoknak hinni lehet, azért úgy nagyjából hinni lehet, ez körülbelül 35 milliárd forint javulás lesz az előzetes tervhez képest. Ugyanakkor nagyon sajnálatos és nagyon nagy aggodalomra ad okot az, hogy a társadalombiztosítások költségvetése most már nem tartható kézben, legalábbis a parlament kezében nem tartható. Igazából nincs rá hatásunk. Mi elfogadtuk a társadalombiztosítások költségvetését 17,8 milliárd forintos hiánnyal, és most az előrejelzések szerint ez a hiány meg fogja haladni az 50 milliárd fo rintot. Azt hiszem, ez a folyamat az, amit nagyon sürgősen a parlamentnek rendeznie kell. Egy olyan kérdés van itt előttünk, amit meg kell oldani, mert különben az egész államháztartásnak a folyamatai, egyenlege nehezen tartható. A jelen módosítás többletb evételekkel számol, és ebből bizonyos többletkiadásokra nyújt lehetőséget. Végül is - mint ahogy az expozéban is elhangzott - három fő csoportra oszthatók ezek a módosítások. Vannak bizonyos törvényi módosítások, amelyek a parlamentre kötelezettséget hárít anak, hiszen valahogy biztosítani kell annak a pénzügyi fedezetét. Van egy olyan csoport, amelyre mi vállaltunk parlamenti döntéssel kötelezettséget, hiszen mindenki előtt emlékezetes, hogy a privatizációs többletmegtakarítások körül mekkora vita dúlt. Nag yon helyesen döntött akkor - most már azt hiszem, sokan belátják, akik nem úgy döntöttek, azok is - helyesen döntött a parlament akkor úgy, hogy a privatizációs bevételeket adósságtörlesztésre kell fordítani. Ellenben helyesen döntött a parlament és utána a kormány arról is, hogy az ebből adódó kamatmegtakarításokat viszont meghatározott célokra kell fordítani. Vannak aztán úgynevezett - én egyébnek nevezném - az életből fakadó kötelezettségek, módosítási kötelezettségek. Néhány dolgot szeretnék kiragadni. A média körül elég komoly háborúk dúlnak, de ennek pénzügyi vonatkozásai is vannak. Van egy technikai módosítás, előirányzatátcsoportosítás - ez igazából nem lényeges. Ellenben nagyon lényeges az ORTT, vagyis az Országos Rádió és Televízió Testület, a Mag yar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió Közalapítványok működési feltételeinek a megteremtése. Ez az előfizetői díjbevételből történik. Nagyon fontos - és szeretném kihangsúlyozni - a közgyógyellátás ügyét. A parlament módosította a közgyógye llátási jogosultságot, mégpedig kedvezően. Az állampolgárokra nézve kedvezően, hiszen nőtt a jogosultak köre. Tudjuk mindnyájan, hogy ma már ki juthat közgyógyellátáshoz: akinek az összes gyógyszerköltsége meghaladja a minimális nyugdíj 10 százalékát, ille tve az egy főre eső jövedelem nem haladja azt meg, kivéve, ha egyedülálló. Ilyen formában sokkal több személy juthat közgyógyellátáshoz, ennek viszont csak az idei többletköltsége 5 milliárd forint. Ez a költségvetési törvénymódosítás erre fedezetet nyújt. Mi hoztuk a törvényt, a személyi szám módosítását, igaz, hogy alkotmánybírósági kényszer hatása alatt hoztuk ezt a törvényt. Mi tudtuk akkor is, hogy nagyon sokba fog kerülni a három új azonosító jel bevezetése: az adóazonosító, a társadalombiztosítási az onosító jel - közismert nevén tajszám - és a személyi azonosítónak a megalkotása és bevezetése. Igen, sokba kerül, 3 milliárd forintba kerül, de ezt is meg kell oldanunk.
