Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
507 Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy most negyedórás szünet követ kezik, és arról is nyomatékkal tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az előbb jóváhagyott napirendünknek megfelelően ezzel a kérdéssel, tehát a költségvetés módosításával folytatjuk ülésünket, mégpedig a bizottsági előadókat fogjuk meghallgatni, és u tána kerül sor a hozzászólásokra. Negyedórás szünet. (17.00) (Szünet 16.5517.13 Elnök: Dr. Kóródi Mária jegyzők: Boros László és Szili Sándor) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Jó napot kívánok. Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el helyü ket, folytatjuk mai napi munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági vélemények ismertetésére kerül sor. A bizottságok többsége írásban terjesztette be ajánlását. Néhány bizottság előadója ezt szóban kívánja kiegészíteni. Megadom a szót Jauernik Is tvánnak, az önkormányzati bizottság előadójának. JAUERNIK ISTVÁN , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság is megtárgyalta mú lt heti ülésén a T/2859. számú törvényjavaslatot. A bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette az anyagot. A vitában elhangzottakról röviden két kérdéskört szeretnék kiemelni. Először a költségvetési törvény módosításának tényéről általánosságban, utána pedig az önkormányzatokat érintő részletekről. Az a tény, hogy a költségvetésnek módosítására kerül sor és nem pótköltségvetésre, és az a tény is, hogy a költségvetés hiánya változatlan értékkel szerep el, úgy gondolom, egyértelműen pozitív. Ez a pozitivitás mutatja a költségvetési gazdálkodásnak, de a költségvetés tervezésének is stabilizálódását. Elhangzott a vitában, hogy nem rendkívüli dolog az, hogy költségvetési törvény módosítására kerül sor. Erre igen gyakran sor kerül. Más országokban és az önkormányzatok területén is gyakori megoldás ez. Sort kell ilyen dologra keríteni, amikor az évközi változások erre szükségességet mutatnak. A mostani szükségesség, én úgy gondolom, hogy nagyon pozitív, mert s ok olyan dolgot a módosítással rendezni lehet, amely jobbítja a költségvetés gazdálkodását. A második kérdéskör nagyobb szerepet kapott természetesen az önkormányzati bizottság ülésén. Ez az önkormányzatokat érintő módosítások. Több apró módosítás mellett két nagy tételt tartalmaz a módosítás. Egyrészt az önkormányzatokat belterületi föld ellenértékeként megillető, mintegy 43 milliárd forintos összeg. Ez egy nagyon nagy összeg az önkormányzatok részére. Két észrevétel hangzott el, ami nagyon fontos. Az egyi k az, hogy jó lenne, ha ezen összeg átadása az önkormányzatok részére szervezetten, lehetőleg külső közvetítő közbeiktatása nélkül, gyorsan megtörténne, mert igen sok önkormányzatnak a gazdasági helyzetét ez javítaná. A másik észrevétel, hogy nagyon fontos tudnunk, hogy az önkormányzatok közötti elosztás nem létszámarányos, nem feladatarányos, hanem egy teljesen másmilyen mutató alapján történik, hogy milyen önkormányzatoknál, milyen belterületi földdel rendelkeztek. Ez tovább növeli az önkormányzatok közöt ti differenciálódást. A másik ilyen nagyobb tétel, amiről szólni szeretnék, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása. Három jogcímen kaphatnak az önkormányzatok ebben a témakörben támogatást. Két jogcímnek a számlája már üres az eltelt hónapok alatt. Az egyik a vis maior. Tudjuk, ebben az évben az igen katasztrofális időjárás miatt nagyon sok önkormányzatot ért
