Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 18 (202. szám) - A kormány kétévi munkájáról szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GARAY ISTVÁN (MSZP):
429 A vitának éppen ez a lényege. Akkor, amikor a mi rend szereink, a gazdaságunk, a jogrendünk például megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyekhez csatlakozni akarunk, akkor bizonyos dicséreteket kap ezért az ország. Nem kell ezeket a dicséreteket olyan módon beállítani, hogy itt arról a kérdésről van szó, hog y a magyar politikának egyetlen célja van: állandóan más országok elvárásainak megfelelni. Ami pedig a gazdasággal kapcsolatos ügyeket illeti, azt gondolom, elég hosszan esett már szó arról ebben a Házban, hogy miért az a gazdaságpolitika folyik ebben az o rszágban - az ország jövője érdekében , amilyen jelenleg folyik, nem mások elvárásai miatt, hanem a saját jövőnk érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Orbán Viktor képviselő úrnak, Fidesz. DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz) : Sajnos, kénytelen vagyok - elnök asszony - ismét szót kérni, mert nem szeretném, ha a magyar választópolgárokban az a kép alakulna ki, mint hogyha a Magyarországgal szembeni k övetelmények a gazdaságpolitika tekintetében az Európai Unió részéről már megfogalmazódtak volna. Ez tévedés. Ilyen követelmények, világos kritériumok még nincsenek. Szokás beállítani a közös európai pénzre vonatkozó kritériumrendszert úgy, mintha az a mi csatlakozásunk előfeltétele lenne, ez azonban nincsen így. Az Európai Uniónak egyetlen elvárása van a magyar gazdasággal szemben, ez pedig az, hogy versenyképes gazdaság legyen. Arról kellene vitatkoznunk, hogy miképpen lehet növelni a magyar gazdaság ver senyképességét, de azt a benyomást kelteni, mint hogyha világos követelmények lennének akár a makrogazdasági mutatók tekintetében, ez tévedés. Hogy Magyarországnak pontosan milyen gazdasági feltételeket kell majd teljesíteni, ez a tárgyalóasztalnál derül m ajd ki, annak függvényében, hogy a magyar delegáció milyen keményen és eredményesen tudja majd képviselni Magyarország érdekeit az Európai Unió tárgyalópartnereivel szemben. Milyen hosszú átmenetet és milyen könnyítéseket tud majd kiharcolni ezeken a tárgy alásokon. Tehát csak annyit kérek, hogy ne keltsük azt a téves benyomást a magyar közvéleményben, mintha rendelkeznénk valami világos útmutatással, szamárvezetővel, amely gazdasági feltételeket állapít meg a számunkra. Éppen ezért az egy nagyon fontos kérd és - és ebben dűlőre kellene jutni ellenzéknek s kormánynak , hogy pontosan milyen ütemezésben is kell átvennünk egyes európai intézményeket. Vajon egy egyenes vonalon haladunke, vagy pedig inkább a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva, bizonyos no rmákat át kell venni, más normákat pedig később kell átvenni, annak függvényében, hogy a magyar gazdaság miképpen látja ennek előnyét? Ez egy szakmai vita, még egyszer mondom, nem illeszkedik a kormány kétéves tevékenységéről folyó diskurzusnak a témájába. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Garai István képviselő úrnak, MSZP. DR. GARAY ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szé pen a szót. Ismételten többékevésbé negatív összefüggésbe került a lakásépítésnek a helyzete és a kormány elmúlt kétéves tevékenysége. Engedjék meg, hogy egykét számot idézzek ezzel kapcsolatban, és ebből mindenki a megfelelő következtetést levonhatja. 1 992ben Magyarországon 25 800 lakás épült, '93ban 20 925, '94ben 20 947, 1995ben 24 718. 1994ben az állami költségvetés a magánerős lakásépítések támogatására 30 milliárd forintot fordított, 1995ben pedig 60 milliárd forintot.
