Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. számú törvény 27. §-a 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, a külügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
4253 törvények alapján kell ezt a kérdést is rendezni. Amiről nem kellene megfeledkezni, hogy az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy a kárpótlási törvény meghozatalával az állam az állampolgárok egyéni sér elmeit illetően eleget tett a nemzetközi szerződésben és a hatályos törvényekben vállalt, de mind ez ideig nem teljesített kötelezettségének, és alkotmányos mulasztást, miután ez teljesítettnek tekintette, abban állapítottak meg – itt le is írja az Alkotmá nybíróság – , hogy az állampolgárok igényei kérdésében a jogalkotót mulasztás nem terheli. Más a helyzet azzal a kötelezettségvállalással, amely szerint a jogutódok nélküli egykori tulajdonosok igényeit az állam a sérelmet szenvedettek érdekképviseleti szer vére ruházza át. Tehát alkotmányos mulasztás és nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi jogszabályok megsértése csak ebben a vonatkozásban áll fenn, és ezt a magyar kárpótlási törvények szerint kell rendezni. Ha ezt az öt alappillért nézem, akkor nézzük m eg, hogy hogy tesz ennek eleget a törvényjavaslat! Itt már távirati stílusban mondom, mert erről Sepsey Tamás képviselőtársam nyilván gyakorlati tapasztalatai birtokában még részletesebben fog beszélni. Az, hogy kárpótlási jegyet adok, az egyértelmű. Hogy ennek az összege 4 milliárd, 4 milliárd. Ezt egy kárpótlási jegyben, egy címletértéken bocsátja ki az arra jogosult szerv. Mi van ezután? Engem a mechanizmus érdekel. Ugye, kárpótlás vagyoni kárpótlás címén jár, amit életjáradékra lehet váltani. Eddig is r endben van a dolog. A magyar kárpótlási törvény lehetővé teszi, hogy kárpótlási jegyet életjáradékra lehessen váltani. Most ez hogy történik, a 4 milliárdra történő beszámítása? Mert ugye, meg fogja határozni – nem tudom, kicsoda, mert a törvényjavaslat sz erint úgy látszik, hatósági jogkört fog gyakorolni a közalapítvány – a kijelölt szervezet meg fog állapítani kárpótlást. Az életjáradékot nem kell megállapítani, mert a törvény alapján annak az összegszerűsége egyértelmű. Ennyi kárpótlási jegyet felajánlok , ezért ennyi életjáradék jár. Tehát nem az életjáradék összegét kell megállapítani, hanem a kárpótlást kell megállapítani. Megállapítja a kárpótlást – kicsoda? Ezt is a közalapítvány fogja, vagy milyen hatóság fogja megállapítani, a közalapítvány szerve? Mert erről nem rendelkezik a törvényjavaslat. Mi a jogorvoslati rendszer? Mert hogy ő megjelöli a személyeket, akire majd átruházza, a tyúk és a tojás kapcsolatában ehhez először a vagyonért járó kárpótlást kell megállapítani, ennek az alapján ki kell adni a kárpótlási jegyet, amit utána át lehet váltani életjáradékra. Tehát mi következik ebből? Először meg kell nézni a vagyont. A korábbi ciklus alatti tárgyalásoknál éppen azon volt a vita, hogy addig nem lehet megmozdulni, amíg nem tudjuk megállapítani, ho gy kik az ismert örökös nélkül elhalt személyek, akiktől a párizsi békeszerződésben is említett, de az Alkotmánybírósági határozatokban ismételten felsorolt törvényekkel igazságtalanul, törvénytelenül vették el a vagyont. Először meg kell állapítani, hogy mi a vagyon, valóban örökös nélkül halte, és ezután ki lenne az örökös. Hogy lehet hagyatéki eljárást lefolytatni, hagyatéki vagyon nélkül? Mit tud átadni a közjegyző hirdetményi idézés alapján? Létezik a hagyatéki eljárás lefolytatását szabályozó törvény . Ez hogy fog lezajlani? Erre semmi választ nem ad a törvényjavaslat. Nincs hagyatéki vagyon. Mi lesz a hagyaték tárgya? A kárpótlási igény lesz a hagyaték tárgya, mert vagyon nincs, mert éppen ez a vagyon került ki. Tehát a vagyon helyébe csak egy kárpótl ási igény léphet. Hogy fogja ezt a közjegyző átadni az államnak? Az államnak fogja átadni a kárpótlási igényt, és ezt a kárpótlási igényt fogja a közalapítvány vagyonába betudni? Ezek mind teljes mértékben válasz nélkül maradó kérdések. Tehát ez a törvényj avaslat nem viszi előre az ügy megoldását. Azzal, hogy kibocsátok 4 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet, és egyes személyeknek meg fognak állapítani kárpótlást, hogy ennek hogy lesz az elszámolása, milyen címen, ez teljesen ismeretlen marad a törvényj avaslatban. Ismételten szeretném hangsúlyozni a három ellenzéki párt képviselőjeként, hogy mindannyian egyformán ezt alkotmányos mulasztásnak tekintjük, a kérdés megoldást igényel, de ez a törvényjavaslat – mint ahogy az országgyűlési határozat – az ég vil ágon egyetlenegy lépéssel nem viszi közelebb a kérdés lezárását, a kérdés befejezését; és nem tudom, hogy a hogyan tovább –
