Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. számú törvény 27. §-a 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, a külügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
4251 mulasztását, s megteremti a lehetőségét annak, hogy a túlélő és rászorult, idős személyek életét megkönnyítse. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm, államtitkár úr. Most megadom a szót Tóth Pálnak, az emberi jogi bizottság előadójának. TÓTH PÁL , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! B izottsági előadóként pusztán annak a ténynek a bejelentésére korlátoznám mondanivalómat, hogy a bizottságunk a múlt héten megtárgyalta ezt az előterjesztést, és vita nélkül, egyhangúan általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm szépen. (SzentIványi Ist ván tapsol.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót dr. Eörsi Mátyásnak, a külügyi bizottság előadójának. DR. EÖRSI MÁTYÁS , a külügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság is megtárgyalta az előterjesztést, és mindenekelőtt szeretném a Házat arról tájékoztatni, mi indokolta, hogy a külügyügyi bizottság ezt megtárgyalja. A válaszom az, hogy ugyanaz, amiért az előterjesztő, a Külügyminisztérium nevezetesen, bár itt egy belföldi ügyről van szó, ugyanakkor ez egy nemzetközi szerződésnek a végrehajtása, és ezt tette csakúgy, mint a Külügyminisztériumot, a külügyi bizottságot is illetékessé ebben az ügyben. A bizottság úgy ítélte meg, hogy túl azon, hogy nemzetközi kötel ezettségeinkből is fakad ez a mostani előterjesztés, úgy ítéljük meg, hogy ezentúl morális és politikai kötelezettségünk is ennek a javaslatnak a megtárgyalása és elfogadása. A külügyi bizottságban – hasonlóképpen az emberi jogi bizottsághoz – érdemi vita nem alakult ki az előterjesztésről, ugyanakkor egy ilyen túlnyomó támogatásról sem tudok beszámolni. Nálunk két tartózkodás előfordult a szavazás során, bár hadd tegyem hozzá, hogy a tartózkodás mögötti indokok a bizottsági vitában nem hangoztak el, úgyhog y a lényeg – azt hiszem, hogy – mégiscsak az, hogy a bizottság túlnyomó többséggel támogatta az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képvisel őtársaimnak adom meg a szót. Először Isépy Tamás képviselő úrnak, aki a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz közös felszólalója. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! A lenyűgöző érdeklődésre tekintettel igyekszem röviden összefoglalni a Keresz ténydemokrata Néppárt, a Fidesz – Magyar Polgári Párt és részben az MDF, tehát három ellenzéki pártnak általánosságban mozgó állásfoglalását, mert részleteiben Sepsey Tamás képviselőtársam – mint a Kárpótlási Hivatal volt vezetője és a korábbi ciklus alatti kormánybizottság tagja – gyakorlati vonatkozásban a törvényjavaslat hiányosságait ismerteti. A koalíciós pártok teljes támogatásával elfogadott 89/1996os országgyűlési határozat zárószavazásánál a három ellenzéki párt egyhangú, tartózkodó szavazatát azzal indokolta, hogy a határozat valójában csak habot fújt egy olyan tortára, amelynek még az összetétele is ismeretlen, és a cukrász azt sem tudja, hogy milyen anyagból kell majd összeraknia a képzeletbeli tortát. A kormány által most benyújtott törvényjavasl at azonban most még ezt a habot is szétszórta, és elolvasztotta. Ha megnézzük most néhány mondat erejéig a nem létező tortát és az olvadozó habot, három pontból állt az elfogadott országgyűlési határozat. Az elfogadott határozat első pontjából csak úgy záp orozott az egyetértés a kormánynak arra a szándékára, hogy a rendezés érdekében közalapítványt hozzon létre. Már akkor is kifejtettük, hogy ilyen egyetértésre nem volt szükség, mert a polgári törvénykönyv alapján a kormány minden egyetértés nélkül is létre hozhatja. Most ezzel kapcsolatban
