Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló tövényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4241 eltérés van a gazdasági társaságokról szóló törvénytől, amely – az én megítélésem szerint – nem biztos, hogy szerencsés . Nem működik még a részvénytársaság. Nincs olyan részvénytársaság Magyarországon az én tudomásom szerint, amely ilyen jogosítványokkal rendelkezne. Ezért kijelenteni azt nem lehet, hogy ez a megoldás rossz. De annak hangot lehet adni, hogy aggályaim vanna k, hogy így működőképes lesze a felügyelőbizottság. Bár – hozzá kell tennem – egy picit javul a helyzet, mert a kormány támogatja azt a javaslatomat, hogy ne háromtagú felügyelőbizottság működjön, hanem öttagú. Ne csak az ellenzék adjon a felügyelőbizotts ágba tagot, hanem adjanak a kormánypártok is; legyen két munkavállalói személy, mert egy öttagú bizottság – talán – ezeknek a feladatoknak inkább eleget tud tenni. Nekem az aggályom az kétirányú. Egyrészt a felügyelőbizottság a jelenlegi gazdasági törvény alapján egy ellenőrző szerv. A felügyelőbizottság áttekinti a részvénytársaság működését, a részvényesek érdekében kontrollálja az igazgatóságot és az elnököt. Ennek az ellenőrzésnek megvannak a GT szerinti eszközei; sajnos, szó szerint ugyanazokat megint leírjuk, holott fölösleges lenne, de e tekintetben már föladtam, hogy meggyőzzem a kormányt arról, hogyha egy törvény leír valamit, akkor azt egy másik törvényben ne kelljen még egyszer leírni, mert ez gyengíti az eredeti jogszabálynak az erejét. Másrészt pedig laikusok olyan következtetéseket vonhatnak le, hogyha csak egy szerepel a GTből átvéve, akkor a többi szabályt azt figyelmen kívül lehet hagyni. Tehát ezek jogalkalmazási problémák, de – úgy látszik – a kulturális bizottság tagjai tényleg jogilag ne m voltak olyan fogékonyak, és nem észlelték ezt. Tehát visszatérve a felügyelőbizottság hatáskörére. Ha ezt a hatáskört oly módon növelem meg, hogy döntési jogosítványt adok neki, operatív folyamatokba vonom be, ahol a felügyelőbizottság megkapja azt a leh etőséget, hogy tárgyalások folytatására felhatalmazást adjon vagy ne adjon; hogy jogüzletek megkötését engedélyezze vagy ne engedélyezze; abban a pillanatban a felelősséget is átveszi a döntésből eredő károkért vagy következményekért, vagy esetleges károké rt a felügyelőbizottság. Ez már egy nagyon komoly dolog, igen tisztelt képviselőtársaim. Mert a felügyelőbizottság tagjai a gazdasági törvény alapján vagyonukkal felelnek; az igazgatóság tagjai is, hozzá kell tennem. De azért más a lehetőségük, az áttekint ésük, és természetesen más a jövedelmezőségük is. Képzeljük el, hogy fog működni a felügyelőbizottság akkor, amikor neki kell egyáltalán, egy tárgyalás felhatalmazásához "igen"t mondani, vagy "nem"et mondani. Vagy egy 1 milliárd forintnál nagyobb összegű terv esetében eldönteni, hogy ez egyáltalán jó, vagy nem jó. És hogyha balul sikerül az ügylet, akkor a felelősségre vonásnak a szabályai hogyan és miként fognak alakulni. Tehát ez az egyik indok, ami miatt én tiltakoznék ez ellen, hogy azonnal egy ilyen részvénytársaság esetében ilyen jogosítványokat adjunk a felügyelőbizottságnak. A másik oldala az én aggályaimnak, hogyha az elnök megkapja az egyszemélyi vezetési lehetőséget, akkor a felügyelőbizottság viszont gátat fog szabni az elnö k bizonyos törekvéseinek. Az elnök bead egy pályázatot; azt a pályázatot a TTT elbírálja; ez alapján kinevezi az elnököt; az elnök hozzálát a munkájához, és be kell szerezni bizonyos dolgokhoz a felügyelőbizottságnak a hozzájárulását. A felügyelőbizottság pedig azt mondja, hogy "nem". Én még előzetes tárgyalási felhatalmazást sem adok bizonyos jogügyletek esetében. Az elnök ilyenkor mit fog csinálni? Nem tudja végrehajtani a pályázatban leírt elképzeléseit; az elnök le fog mondani. Pedig az elnök oly módon lett "bebetonozva", hogy valósítsa meg az elképzeléseit. Tehát áttételesen az elnököt meg lehet buktatni a felügyelőbizottság által, az elnök döntéseit kontrázni lehet a felügyelőbizottság által. Nem biztos, hogy ez be fog következni. De minden jogszabálya lkotó tudja, hogy előre kell nézni a lehetséges eseteket, és meg kell próbálni ezeknek a káros következményeit kiküszöbölni. Tehát összességében: lehet, hogy ez a megoldás működni fog. De sajnos, lehet, hogy nem fog működni. Én a tisztelt Országgyűlésnek a bölcsességére bízom, hogy döntse el, melyik a jó megoldás. Eltérni attól, ami most már idestova azért jó néhány éve működik, ennek a gyakorlata kialakult, a felügyelőbizottság tagjai tudják, hogy nagyjából – kivéve adott esetben az ÁPV Rt.
