Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló tövényjavaslat részletes vitája - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4237 Köszönöm szépen. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, SZDSZ. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Toller László az előbbi felszólalásában már említette az alkotmányügyi bizottságnak a hétfői ülését. Az alkotmányügyi bizottság hétfőn a frissen elékerült módosító indítványokat több órán keresztül tá rgyalta. Az alkotmányügyi bizottság messzemenően tekintettel volt a többpárti egyetértésen alapuló kulturális bizottsági módosítási csomagra, és ezt természetesen a későbbiekben is az alkotmányügyi bizottság így fogja kezelni. A kulturális bizottságban azo nban elsősorban szakmai szempontokból vizsgálták ezt a kérdést, és kerestek politikai jellegű kompromisszumot, politikailag felvetett vitás kérdésekben. Az alkotmányügyi bizottság más szemmel nézte ezeket a módosítási indítványokat, és nagyon örülök államt itkár úr előbbi felszólalásának, hogy szakmai szempontból az Igazságügyi Minisztérium is foglalkozik ezzel a kérdéssel. A második számú módosító javaslatnál nem kértem szót, de egy mondatban azért hadd emlékezzem meg visszatérően. Sepsey Tamás amit ott jav asolt, azon bizony nem ártana elgondolkodni, hiszen egy alkotmányos alapjognak a kifejtését viszi a törvényjavaslat elejére, és én úgy gondolom, hogy ennek az alkotmányos alapjognak, hogy az állampolgárok tájékozódhassanak, és minél reálisabban tájékozódha ssanak, végig kell húzódnia az egész törvényen. Ha ezt ki- hangsúlyozza önmagában a törvény a bevezetésében, az semmiféle hátránnyal nem járhat. Azért vagyok ezt kénytelen hangsúlyozni, mert a módosító javaslatok több jogágat érintenek. Érintik magát az al kotmányt, a már említett kötelezettségen túlmenően vannak egyéb közjogi jellegű vonatkozásai is, hiszen az eredeti, a kormány által előterjesztett javaslat a kinevezési rendben közjogi jellegű kinevezéseket tartalmazott, miközben a tanácsadó testület által i kinevezéseknek már egészen más jellege van. Itt belép egy munkajogi jellegű kérdéskör, aminél viszont éppen azért, mert már nem közjogi jellegű kinevezéseket tartalmaz, hanem más jellegűeket, figyelemmel kell lennie az alkotmánynak a jogorvoslatokról szó ló rendelkezésére, és a módosító javaslatokban nem találtuk nyomát annak, hogy ezeket a garanciális elemeket a módosító javaslatok megfogalmazásánál vizsgálták volna. Ez alkotmányos alapjog, az ilyen döntésekkel szemben valamiféle jogorvoslati lehetőséget éppen ezért biztosítani kell. Hiszen itt már nem arról van szó, hogy a köztársasági elnök közjogi jelleggel nevez ki valakit, hanem egy testület választ, vagy ment fel. Ezekben a döntésekben törvénysértések, akár tévedések lehetségesek, és az érintett szem élyek számára az alkotmány értelmében ilyenkor jogorvoslatot kell biztosítani. (13.00) Ez önmagában egy olyan alkotmányossági problémát vet fel, amely miatt végig kell gondolni ezt az egész módosítási csomagot. A másik nagyon lényeges kérdés, hogy a részvé nytársasági formának az alkalmazása a gazdasági társaságokról szóló joggal való összefüggéseket is előtérbe helyezi. A módosítási javaslatoknál például az MTI vállalkozási lehetőségei körében olyan lehetőségek kerültek be a módosítási indítványok körébe, a melyeken el kellene gondolkodni, hogy valamiféle további garanciákat nem kellenee biztosítani. Ugyanis nem tűnik elégségesnek egy olyan korlátozás, hogy csak a saját részesedése erejéig felelhet egy vállalkozásban, ha ennek nincsen korlátja. Ez is egy kic sit odébb nyúlik, de nem szeretnék több ízben felszólalni, és az egész mostani módosítási csomagot érintik ezek a problémák, amelyeket én felvetettem. Ugyanebben a körben, ha a vállalkozásnak az iránya nem korlátozott, nincs megszabva, hogy milyen körben k ellene foglalkozni ezekkel, fölveti azt a megkísértési lehetőséget, hogy esetleg valamiféle gazdasági tevékenységben való részvétel fontosabbá válhat közvetlen egyéni érdekek
